Karen Essex: Kleopátra

Nincsenek megjegyzések

Még az év elején olvastam ezt a könyvet, de csak most tudtam rászánni magam, hogy írjak róla. Meg kell jegyeznem, hogy imádom a történelmi témájú regényeket, amik meg az ókori Egyiptomban játszódnak, azok a könyvespolcom legkedveltebb könyvei. Különösen a nők élete érdekel az ókori Egyiptomban. Az egyik nagy kedvencem Ghyczy-Dráveczky Zsuzsától az Asszony a fáraók trónján című regénye, ami Hatszepszut életét írja le. Ezért örültem Karen Essex könyvének, aki Kleopátra életét próbálta nyomonkövetni.

A regény Kleopátra életét gyerekkorától Caesar találkozásáig öleli föl. Megismerhetjük az édesapját, testvéreit, és néhány hűséges szolgálót. Essex egy nagyon okos kislányként jeleníti meg Kleopátrát, aki nyelveket beszél, gyors észjárású, és valljuk be, nem utolsó sorban hatalomra vágyó. Így több hónap után, már egy könnyed, kellemes olvasmányként emlékszek vissza rá, de akkor nagyon hiányoltam, hogy a történéseket nem bontakoztatta ki úgy az írónő, ahogy én szeretem. Nem tudtam eldönteni, hogy ez azért van, mert túl sok minden "történt" Kleopátrával és nem volt rá elég oldal, vagy azért, mert fogalma sem volt, hogy mivel töltse meg a lapokat. Mivel a szépséges lánynak a kora gyermekkoráról nem igazán akad sok információ, gondolom ez elég nehézséget okozhatott. Éppen ezért, a könyv számomra akkor lett érdekes, és izgalmas, amikor Kleopátra igazán színre lép a történelem során, és a könyvben is. Ez pedig nővére, Bereniké, hatalomra jutása után történik, ami kb. a könyv felénél olvasható.
Van folytatás is ( A fáraó), ami valószínűleg izgalmasabb, mint az első rész. Még nem vettem meg, és valószínűleg egyhamar nem is fogom.

Nincsenek megjegyzések :

Philippa Gregory: A Boleyn örökség

2 megjegyzés

Philippa Gregorytól ez a második elolvasott könyvem. A Boleyn örökség VIII. Henrik utolsó 2 feleségének a történetét (bocsánat az utolsó Parr Katalin volt, akit épp csak megemlítenek a könyv végén, azaz az utolsó előtti, előtti feleségekről olvashatunk :D) dolgozza fel.
Jane Boleyn, Cleve-i Anna, és Howard Katalin gondolataiba nyerünk bepillantást, és így ismerjük meg az adott történelmi szituációt. Aki olvasta A másik Boleyn lány-t annak ismerős ez a megoldás. VIII. Henrik itt már nem egy sármos csábító, hanem beteg, elhízott, szeszélyes öreg ember. Meg kell említenem, hogy Jane Boleyn, aki George Boleyn - Anna és Mary bátyja - volt felesége, a szemembe egy hatalmas szálka lett az olvasás során. Nem értem az írónőt, miért állítja be itt Janet szerelmes, szenvedő asszonynak, aki állandóan Annára, és a férjére emlékszik, hogy mennyire szerette őket! Amikor A másik Boleyn lányban, egy számító, hideg, féltékeny , bosszúszomjas feleségnek ábrázolta! Ezt az ellentmondást nem tudta feloldani az utolsó lapokon sem, amikor Jane-t őrült asszonynak állítja be. Annyira zavart az olvasás közben, hogy az első fejezeteken alig tudtam átrágni magam. Azért folytattam, mert Cleve-i Anna története érdekelt.

Összeségben kellemes olvasmánynak mondanám, de távolról sem éri utol A másik Boleyn lányt. Viszont a kötésről az aranyozás legalább megmaradt, mert az előbb említett könyvről sikerült leszednem! ;-)

2 megjegyzés :

Stieg Larsson: A tetovált lány

3 megjegyzés

Vallomás tartozom! Ezidáig nem olvastam nagyon sok krimit. Persze Agatha Christie, Edgar Vallace könyveiből valamennyit igen, és persze Steven Saylor Gordianus nyomozójának a könyveit is olvastam. Bár az utóbbit én nem kriminek tituláltam, hanem történelmi regénynek. Ebből is látszik, hogy semmi összehasonlítási alapom nincs.

Be kell vallanom, hogy 2 nap alatt elolvastam a könyvet (ezt egy majd 3 éves gyerek, és munka mellett sikerült). Imádtam, - ahogy a krimikben lenni szokott - ahogy a főszereplő elindul egy szálon, és lassan felgöngyölíti az ügyet. Azt kell mondanom, hogy elég későn kezd az ember gyanítani valamit, szerencsére, így a regény végéig izgulhatunk. Külön plusz pont az írónak, hogy az eredeti cselekményhez/bűntényhez hozzákapcsolódik egy másik titok, mégpedig a Tetovált lány titka, amit nem is fedett fel a szerző.
Engem meglepett a fejezetek előtt olvasható kis információk, svédországi statisztikai adatok a nőket ért bántalmazásról. Valahogy nem gondoltam volna, hogy a "fejlett Északon" ilyen számban fordulnak elő az erőszakos cselekmények nőkkel szemben.

Nem akarom lelőni a poént, így csak annyit írok a történetről amennyit a könyv borítójáról is kiolvashatunk. Adott egy újságíró, akit felkér egy öreg iparmágnás egy rég elfelejtett rejtély megoldására. És a történet elkezdődik...


3 megjegyzés :