Diana Gabaldon: Outlander - Az idegen

Nincsenek megjegyzések
Claire férjével Frank-kel, a második nászútjukat töltik a festői skót felföldön a II. világháború után. Még a háború előtt összeházasodtak, de évekig voltak távol egymástól, és most újra meg kell ismerniük egymást. Frank imádja kutatni a családfájukat, és miközben ezzel foglalkozik, Claire gyógynövények keresésére indul. A séta során belesétál egy kőkörbe, és pillanatokon belül a 18. században találja magát. Az időutazás sokként éri a nőt, pláne akkor, amikor találkozik a férje egyik hírhedt ősével, Jack Randallal. De nem sokáig élvezheti a piros kabátos kapitány "bókjait", mert nagyon hamar a skót MacKenzie klánhoz kerül. Hamar hasznos tagja lesz a klánnak, mivel maximálisan tudja kamatoztatni az orvosi tudását, mivel a 2. világháború alatt nővérként szolgált. Claire az angolok és a skótok között megpróbál egyensúlyozni, elfogadható mesét kitalálni, hogy Ő valójában kicsoda. Eközben megismerkedik egy kedves férfival, Jamievel. Akivel akaratlanul is szorosabb lesz a kapcsolata.

Én mindig szerettem volna visszamenni az időben. Annyira szeretnék ott lenni bizonyos történelmi korszakokba, időpontokba! Éppen ezért izgatottan vettem a kezembe a könyvet. Az eleje lassan indul be, de ez egyáltalán nem baj. Érezhető, hogy az írónő felvezeti a cselekményt. Aztán amikor megtörténik az időutazás, akkor felgyorsul a történet. El kell mondanom, hogy engem zavart az, hogy a 18. századba érkező Claire azonnal megértette magát mint az angolokkal, mint a skótokkal. Bár fogalmam sincs mennyit változott az évszázadok során az angol nyelv, de én csak a magyar nyelvre gondolok, ahol bizony az 1700-as években ember legyen a talpán aki megértetné magát a 21. századból.

Claire szemével látjuk a cselekményt, ami most már pörgős. Folyamatosan jönnek a kalandok/gondok, amikből nehezen, de a hősök mindig kivágják magukat. Megismerhetjük a skót klánok mindennapjait, és természetesen kibontakozik a szerelem Claire és Jamie között. Egyértelmű, hogy Jamiet az írónő igazi férfiideálnak állította be. Nekem már túl tökéletes, de ettől függetlenül megszerettem.

Mint már írtam a kalandokban bővelkedünk, mégis a könyv vége felé valahogy úgy éreztem, hogy elfáradt a cselekmény, talán nem kellett volna ilyen hosszúra nyújtani a történetet.  Egyre jobban zavartak az olyan dolgok, amik igazi lehetetlennek tűntek, de itt mégis sikerül. Nem akarok semmit elárulni, de itt például gondoljatok Jamie szabadulására. Hogy mi mindent meg tud tenni egy nő, amikor boszorkányokat égetnek, és a nők a tűzhely mellől elszabadulni sem tudnak! Szóval a kezdeti lelkesedésem lelohadt, de azért sikeresen kiolvastam a könyvet. Mivel sorozatról van szó, ezért az írónő szépen elhintette a morzsákat, amikre mi olvasók ráharaptunk, és kíváncsiak lettünk. Ezért szerintem már jó sokan várják a folytatást, velem együtt.
9/10

Nincsenek megjegyzések :

Trónok Harca 2. évad

Nincsenek megjegyzések

2012. április 02.-án elindul az HBO-on a 2. évad!!! 


Nincsenek megjegyzések :

Nalini Singh: Borzongás

Nincsenek megjegyzések
Nalini Singh ismét bevitte azt az ütést nálam, amitől napokig kómás vagyok, és a gondolataim nem szabadulnak a könyvtől. 
Már az első oldalon úgy felkelti az olvasó figyelmét, hogy az kitart teljesen a történet végéig. Ebben a regényben Judd Lauren, a kiugrott ex-mentál katona életének egy kis szakaszával ismerkedhetünk meg. Judd, családjával együtt a SnowDancereknél él, ők nyújtottak segítséget nekik akkor, amikor elhagyták a mentálhálót. Bár a család igyekszik megszokni az érzelmeket, de Judd maximálisan betartja az Elcsendesedés szabályait. Ehhez a férfihoz kezd vonzódni a falka egyik tagja, a mentálisan sérült Brenna Shane Kincaid. Pedig a lánynak igazán nagy segítség kellene, hiszem amióta elrabolta és megkínozta egy mentál pszichopata, úgy érzi megbolondul. 

Egy kicsit most elhagyjuk a DarkRiver falkát, és helyette a SnowDancerek és a Lauren család mindennapjaiba kapunk bepillantást.
Kétségtelen, hogy a legtitokzatosabb férfi Judd Lauren, és most az olvasó vele együtt kezdhet el érezni, szerelembe esni. Nekem kimondottan jó volt olvasni egy férfi mentál gondolatait. Brenna nem a legszimpatikusabb szereplő, akivel eddig találkoztam, de Judd alakja szerencsére ezt kompenzálja. A lassú szerelmi szál kibontakozás mellett persze továbbra is folyik a mentálok és az alakváltók "háborúja". Az eszközök egyre szennyesebbek, és egyre több az ártatlan áldozat. 
Judd személye megmutatja milyen  kegyetlen, és sivár a mentálok élete az Elcsendesedés után. De még ez sem elég nekik...

Ahogy letettem a könyvet, azonnal a kezembe szerettem volna venni a folytatást. Olyan sok elvarratlan szál van, és annyira jó belemerülni ebbe a világba. Az ember a történet olvasása közben kikapcsolódik, és feltöltődik. A sok borzalom mellett a mindennapok egyszerű szereplői elfelejttetik az olvasóval, hogy itt valódi háború folyik, ahol az a cél, hogy a mentálok, alakváltók és az emberek együtt tudjanak élni.
Bízom benne, hogy hamar megjelenik a sorozat következő része!
10/10

Nincsenek megjegyzések :

Theresa Révay: Párizs fehér fényei

2 megjegyzés
Először a borító fogott meg, csak azután néztem meg a fülszöveget. Nem vagyok egy romantikus alkat, de néhány romantikus regény belecsúszik a kezembe. Így jártam most is.

1917-ben Xénia Osszolina élete teljesen megváltozik amikor Oroszországban kitör a forradalom, és a forradalmárok megölik az édesapját. Az addig üvegburában élő fiatal lánynak csakhamar családfenntartóvá kell válnia. Teljesen egyedül marad a húgával, újszülött kisöccsével, és a hűséges szolgálóval. Nem talál jobb megoldást, mint azt, hogy Párizsba menjenek. A szegénység lecsap rájuk, Xénia varrásból próbálja etetni kis családját, majd felfedezik, és modellként keresi a kenyerét. Amikor Berlinbe érkezik fellépésre akkor találkozik Max von Passau-val, aki fotós, és azonnal szerelembe esnek. Sajnos szerelmük nem teljesedhet ki, útjaik elválnak. Évekkel később szintén Berlinbe találkoznak újra, de akkor már Hitler van hatalmon, és uralkodása beárnyékolja Németországot.

A szerelmi szál nekem nem tetszett, talán azért, mert folyton egy régi regény jutott eszembe, amiben szintén egy orosz arisztokrata lány életét olvashattam. Teljesen kiszámítható a történet, és Xénia viselkedése, döntései sokszor dühítettek. Irracionális döntések sorozata, amiből következnek a bonyodalmak. Pedig bonyodalom lenne enélkül is. Hiszen az I. világháború után Európa alig tud felállni, az arisztokrácia elveszíti a fényét és hatalmát, nyomor, szegénység, és gazdasági csőd mindenhol.

Viszont a korábrázolás tökéletes. Az olvasó belecsöppen Párizs, és Berlin lüktető, művészi életébe. A divatvilág szorosan összekapcsolódik a fotóművészekkel. A szigorú társasági szabályok alól kiszabaduló nők, felszabadultan élték az életüket. Egyfajta szexuális forradalom ment végbe a 20-as években. Képzeljük el, ha Hitler nem kerül hatalomra, és természetese fejlődik tovább a művészet és a divat!!!
De Hitlernek sikerül, és Németország lassan bezárkózik, és benne az emberek félnek. Max van Passau ebben a légkörben dacolva a vezetéssel ellenállásba kezd. Zsidóknak segít elmenekülni az országból. 
A két szerelmest elválasztja a II. világháború, a cél az, hogy életben maradjanak.

A könyvnek folytatása is van, A hársak felett az ég, amit én még nem olvastam, de szeretném. A szerelmi száltól eltekintve egy igazán érdekes, és jó könyvet vehettem a kezembe.

9/10

2 megjegyzés :