2014. december 31., szerda

SZILVESZTER





BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDEN OLVASÓMNAK!!!!

2014. december 30., kedd

EZ + AZ (avagy összefoglalok)

Az utolsó előtti napon Szilveszter előtt egy rövid szösszenettel szeretném összefoglalni a 2014-es évet. ;-)

Ahogy már megszokhattam idén sem tudtam teljesíteni azt a kívánságomat, hogy többet írjak a blogba. Egyszerűen nem megy. 
Úgy tűnik 85 db könyvet tudtam elolvasni, amiből csak 5 volt magyar írótól. Elég kevés ez a szám, én is csak most döbbentem rá, hogy egyre jobban mellőzőm a magyar írókat. Így az első fogadalmam jövőre az, hogy több magyar szerzőtől szeretnék olvasni. Ami biztos, hogy jóval több mint 35000 oldalt jelent ez a 85 db regény. 

Ami igazán tetszett:

Elizabeth Kostova: Hattyútolvajok
James S. A. Corey: Leviatán ébredése
Robert Galbraith: Kakukkszó
Andy Weir: A marsi
Ami kevésbé tetszett:

Kiera Cass: Az Igazi
Benkő László: A spanyol grófnő


Az is betonbiztosnak látszik, hogy évente csak két alkalommal tudok elmenni a Borsodi Molyklub találkozóira. A tavaszi és őszi évszakok túl zűrösek számomra, így nem tudok időt szakítani a talikra. Nem győzőm azt sem ismételni, hogy ezeken az összejöveteleken nagyszerű emberekkel találkozom, és nagyon, de nagyon jól érzem magam. :D

Remélem 2015-ben is legalább ennyi könyvet el tudok olvasni, és továbbra is találkozhatok a barátaimmal.

2014. december 28., vasárnap

Sarah Addison Allen: A barackfa titka

Ezidáig nem olvastam semmit az írónőtől, viszont csupa jó értékelést olvastam a műveiről. Így gondoltam egyet, és megrendeltem A barackfa titka című regényét.

A harmincéves Willa Jackson – egy generációkkal korábban anyagi romlásba dőlt régi, előkelő déli család sarjaként – kétes hírnévnek örvend. A Blue Ridge Madam – amit még Willa ükapja építtetett, és ami annak idején az észak-karolinai Walls of Water legpompázatosabb otthonának számított – évek óta a szerencsétlenség és a botrány jelképe. Willa megtudja, hogy volt osztálytársa – a nemesi származású Paxton Osgood – kívülbelül fel akarja újíttatni az épületet, hogy első osztályú fogadót alakítson ki belőle. Ám amikor az építkezés közben egy csontváz kerül elő a magányosan álló barackfa alól, rég eltemetett titkok kerülnek napvilágra, a városkában pedig furcsa események követik egymást. A véres rejtély minden várakozás ellenére közelebb hozza egymáshoz Willát és Paxtont, akik közösen kénytelenek szembenézni a két család szenvedéllyel és árulásokkal teli történetével, illetve kideríteni az igazságot, amely a mai napig hatással van az élők sorsára.


Volt-e valami elvárásom a könyvvel szemben? Nem igazán, habár A csodálatos Waverley-kert is ott figyel a polcomon, még nem sikerült elolvasnom. Kiürítettem az elmém, és kihasználva az ünnepek lassúságát elkezdtem olvasni a kisregényt.
Az elszegényedett családban született Willa Jackson és a dúsgazdag Paxton Osgood között semmi közös nincs. Mégis a sors összehozza őket, hiszen a Nőegylet most ünnepli a 75. évfordulóját, és az alapító tagok a nagymamáik voltak. Az évforduló alkalmából Paxton felújíttatja a Blue Ridge Madam épületet, amit még Willa ükapja építtetett. 
Már az első oldalakon kiderül, hogy a főszereplő két leányzó súlyos önértékelési problémával küzd. Nem találják önmagukat, mindegyikük másként próbálja megoldani a nehézségüket több-kevesebb sikerrel. Bár kezdetben Willa és Paxton nem kedvelik egymást, mégis egy esemény megváltoztatja a viszonyukat.
El kell mondanom, hogy ebben a regényben mindenki lelki sérült, amit gondosan takargatnak. A fiúk ugyanúgy ahogy a lányok is. Ezért egy kicsit nyomasztó olvasni a könyvet, egy idő után engem fárasztott a sok nyavalygás. Szerencsére a barackfa alatt megtalált csontváz életet lehel a történetbe, és alig vártam, hogy belevessem magam a múltba. Az a pici misztikum még jobban felcsigázott...aztán egy jókora arcossal a padlóra küldtek.
A múlt szál egyáltalán nincs kidolgozva, mintha az írónő csak úgy odacsapta volna a végére, hogy nesztek itt van valami 5 oldal, ezzel megmagyarázok mindent. Pedig ebből a sztoriból egy igazán látványos regényt lehetett volna írni. Adva van minden a múltban: Tucker Devlin aki nemcsak álutazóként érkezett a kisvárosba, de magával hozta a csábítás művészetét, vagy talán a fekete mágiát; a fiatal Agatha és Georgie, akik elválaszthatatlanok egymástól. A jelenben pedig Willa és Colin, na meg Paxton és Sebastian csetlései és botlásai. Mégis kihasználatlan a lehetőség ebben a cselekményben.

Persze értem én az írónő üzenetét. A barátság fontossága, a múlton való továbblépés szükségessége. De nekem ez túlságosan szirupos volt, amit még meg tudnék bocsátani, ha a múlt szál rendesen megjelenne. 
Most nem tudom, hogy én olvastam rosszkor és rossz időben A barackfa titkát, vagy ez a regény nem sikerült annyira jól. Egy biztos el fogom olvasni A csodálatos Waverley-kertet, mert kíváncsi vagyok milyen egy másik könyve az írónőnek.
6,5/10
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2014
Terjedelem: 250 oldal

2014. december 25., csütörtök

Kate Morton: Titkok őrzője

Kate Mortonnal összefonódott a sorsom, a biztos vásárlói közé tartozom, alig tudom kivárni az új könyveit.

1941: Elsötétítés. Harsognak a szirénák, Londonra bombák hullanak, ám Dorothy csak azzal törődik, hogy megteremtse saját önálló életét. Ő más. Nem olyan, mint a szülei, ő sikeres, gyönyörű, és boldog akar lenni Jimmyvel. Mindenáron.
1961: Egy forró nyári napon, míg családja a suffolki tanyaháznál, a patak partján piknikezik, a tizenhat esztendős Laurel gyermekkori lombkunyhójában bújik meg, és arról álmodozik, hogy Londonba szökik, ahol fényes jövő vár rá. De még mielőtt véget érne az idilli délután, Laurel szemtanúja lesz egy döbbenetes bűnténynek, ami a világon mindent megváltoztat.
2011: Laurelt, aki immár körülrajongott színésznő, egyre inkább elborítják a múlt árnyai. Emlékek kísértik: édesanyja halálos ágya mellett testvéreivel felidézi azt a hajdani nyári napot. A rejtély vonzerejének engedve visszatér egykori otthonába, hogy megpróbálja összerakosgatni a titokzatos történetet darabkáit. Három idegen – Dorothy, Vivien és Jimmy – története ez, akik három nagyon különböző világból származtak, három idegené, akiket valamikor régen a háborús Londonban hozott össze a véletlen, és akiknek az élete sorsszerűen egybefonódott.

Kate Morton legutóbbi sikerregényének szálai az 1930-as, az 1960-as évek és a jelen között szövődnek. Egy bűntett, a szerelem és a kiszámíthatatlan véletlen szolgáltatja a történet bonyodalmait, és az olvasó alig várja, hogy feltáruljanak a szereplők titkai, s megtudja, vajon a végén minden a helyére kerül-e.

Laurel Nicolson 1961-ben egy olyan eseménynek lesz a szemtanúja, ami megváltoztatja a kapcsolatát a szüleivel. Nem akarja elhinni azt, amit a saját szemével látott. A fiatal lány mélyen eltemeti magában a látottakat, és inkább Londonba megy, hogy színészetet tanuljon, mint abban a házban maradjon, ahol az a szörnyűség történt.
50 évnek kell eltelnie amikor Laurel, édesanyja halálos ágyánál rádöbben arra, hogy ki kell derítenie mi is történt valójában 1961 nyarán. Egy véletlenül megtalált fénykép ösztönzi, ahol az édesanyja látható barátnője, Vivien társaságában. A nő nyomozni kezd és lassan megismerjük Dorothy, Vivien és Jimmy történetét.

Dorothy személyében egy olyan unszimpatikus karaktert sikerült létrehozni az írónőnek, mint még egyetlen egy könyvében sem. Dorothy alakjával 1938-ig repülünk vissza, ahol megismerhetjük a fiatal, vágyakkal és álmokkal teli lányt. Az álmait még az elején megértettem, de később viselkedése annyira megváltozik, hogy csak dühöt éreztem iránta. Legszívesebben jól megráztam volna, hogy ébredjen már fel az istenért!!!! Annyira zavart, hogy még az olvasási élményemet is befolyásolta, azokat a részeket ahol Ő volt a főszereplő legszívesebben átlapoztam volna. Később csak az segített, hogy Jimmy és Vivien karakterei felkeltették az érdeklődésemet, szerettem volna még többet megtudni róluk. 
Jimmy igazi egyszerű lélek. Nem komplikálja túl az életét, szereti Dorothyt, vele akar élni. Fényképészként a háború borzalmaival nap mint nap szembesül, és ahelyett hogy ez megtörné, inkább megerősíti. Amikor megismeri Vivient, közös munkájukkal egy másik élet nyílik meg előtte.
Vivient körüllengi a titok. Olvasóként fel akarjuk törni azt a burkot, ami körülveszi a fiatal nőt. Ezért örültem annak, hogy az Ő történetét is megismerhettem, és nem lenne Kate Morton az aki, mert egy fordulatos csavarral helyére teszi a dolgokat, és még Dorothynak is megtudok bocsátani, hiába volt annyira elviselhetetlen. Szóval a cselekmény végére felkerül az i-re a pont, és jó érzéssel teszem a könyvespolcra az újabb Kate Morton szerzeményemet, mert ismét egy jó kis könyvet tudott összehozni.

8/10
Kiadó: Cartaphilus Kiadó
Kiadás éve: 2014
Terjedelem: 488 oldal

2014. december 24., szerda

KARÁCSONY






Könyvekben gazdag Karácsonyi Ünnepeket kívánok!!!!


2014. december 4., csütörtök

Ken Follett: Az örökkévalóság küszöbén (Évszázad-trilógia 3.)

Végre megjelent az Évszázad-trilógia befejező része. Minden elismerésem az íróé, mert bevállalta azt amit kevés írótársa tett meg, azaz a folytatások 2 évente jelentek meg.
Az első rész 2010-ben A titánok bukása néven, a második rész 2012-ben A megfagyott világ néven. Az olvasók óhatatlanul felejtenek ennyi idő alatt, és félő volt, hogy ahogy telnek az évek kevésbé várják a folytatást. Szerencsére ez nem így történt.

Follett a 20. századot akarta bemutatni a monumentálisra sikerült trilógiában, és nyugodt szívvel mondhatom ez sikerült neki. A lapokról süt az a bizonyosság, hogy az író szívós, és kemény kutatómunkát végzett. A befejező rész számomra még azért is vonzó volt, mert elértünk azokhoz az évekhez, amikben már én is éltem. Ráadásként Ken Follett néhány epizódban még a magyar rendszerváltás koráról is ír. 
A kezdetekben bemutatott öt család továbbra is főszereplők, de nagy örömömre ebben a részben már sokkal több mellékszereplőkkel dolgozik, ezért élvezhetőbbé is vált ez a könyv a második részhez képest. Hiába ismerjük a történelmet, sőt az utóbbi 40-50 évet talán jobban is, mégis megdöbbentő szembesülni azzal, hogy a hatvanas években még milyen nagy probléma a néger kérdés Amerikában. Az író kiemelte a legfontosabb eseményeket 1961-től 1989-ig, mint például a berlini falat, a faji megkülönböztetést, a vietnami háborút, az őrült fegyverkezési programokat, a beat korszakot, és a peresztrojkát. A szereplők ahogy már megszokhattunk mindenhol ott vannak, és részesei ezeknek a fontos eseményeknek. Az Amerikában játszódó részek nagyobb hangsúlyt kapnak, én hiányoltam a Nagy-Britanniát bemutató cselekményeket.
Most is azt vallom, hogy ebben a trilógiában nem az emberi sorsok a fontosak, hanem csak asszisztálnak a történelmi eseményekhez. Ettől függetlenül a karakterei kidolgozottak, és ilyen hosszú korszakot bemutatva megérthető az is, hogy az évek ugrásával valamelyik főszereplője mindig háttérbe szorul. Nem hibátlan regény folyamról van szó, mégis összességében jó érzéssel és megelégedéssel tesszük le a könyveket. 

Összesen a 3 kötet 3122 oldal, amiből az utolsó rész 1222 oldal. Még fogni is nehéz volt olvasás közben, fekve pedig lehetetlen volt. Komoly fegyverként is használhatjuk ;-) mégis nem éreztem hosszúnak, pedig egy-két cselekményszál unalmasnak tűnt.
Összegezve azt kell mondanom, hogy megemelem a kalapom Ken Follett előtt. Érdemes elolvasni, mert egy műremekkel találkozhatunk. 
8/10

Kiadó: GABO Kiadó
Kiadás éve: 2014
Terjedelem: 1222 oldal

2014. december 3., szerda

Csak szólok...(hogy ne felejtsd el!)

Susan Ee: Túlélők - Angelfall 2.

A nagysikerű akció-fantasy, az Angelfall folytatásában az angyalok dúlásának túlélői igyekeznek összefogni mindazt, ami megmaradt a régi világból. Mikor egy csapatnyi ember foglyul ejti Penryn húgát, Paige-et, azt gondolván, hogy egy szörnyeteg, a dolog elfajul és vérfürdőbe torkollik.
Paige eltűnik. Az emberek halálra rémülnek. Anya szíve majd megszakad.
Penryn fel-alá autózik San Franciscóban, a húgát keresve. De miért olyan üresek az utcák? Hová tűntek az emberek? Kutatás közben belebotlik az angyalok titkos tervébe, kezdi megérteni, hogy mi mozgatja őket, és teljes szörnyűségükben felsejlenek előtte rettenetes szándékaik.
Rafi eközben a szárnyait igyekszik visszaszerezni. Azok nélkül nem térhet vissza az angyalok közé, nem foglalhatja el az őt megillető helyét az élükön. Ha aközött kell választania, hogy visszaszerzi a szárnyait vagy megmenti Penryn életét, vajon hogy fog dönteni?

Emlékszem tavaly majdnem ilyentájt elfelejtettem a gyerekért az iskolába menni, mert a sorozat első részét olvastam. Azóta tűkön ülök, és várom a következő részt. Remélem a kiadó honlapján jelzett időpont pontos lesz, mert én már újraolvastam az első részt, minden szösszenetre emlékszem, csak már a kezembe lenne ez a fránya könyv!!!!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés: 
Elit start: 2014.12.16.
Egyébként: 2015.01.16.
Itt előjegyezheted!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...