Rick Yancey: Az ötödik hullám (...Szösszenet)

2 megjegyzés
Most komolyan hol voltam amikor ez a könyv megjelent????? Akkorát ütött, hogy még most kóválygok tőle!!!!

"Az első hullám nyomán sötétség támadt.
A második hullámot csak a szerencsések élték túl.
A harmadikat pedig a szerencsétlenek.
A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben!"

De mi lehet az ötödik hullám??? A maradék túlélők tudják, hogy még nincs vége, az idegenek az emberek teljes kiirtására készülnek, de mi lehet az ötödik hullám, ami teljesen eltörli a Föld felszínéről a megmaradtakat?

A történetet több szemszögből olvashattam. Főként Cassie mutatja be ezt a poszt-apokaliptikus világot, később Zombi, Evan és Sammy oldaláról érezhettem át a történteket.
Habár az alaptörténet már lerágott csont - miszerint idegen támadnak meg bennünket, és el akarnak pusztítani - mégis az írónak sikerült egyedivé tenni a regényt. Karakterei erősek, bevallom nekem még Evan is szimpatikus. Mindegyik szereplőnek vagy egy ígérete, vagy bűntudata, vagy csak egyszerűen parancsa van, ami miatt túlélnek mindent, még a túlélhetetlent is. A regény olvasásakor borzongtam, mert hihetőnek tűnik a Föld "elfoglalása", és kis eltaposható lénynek éreztem magam, aki nem tehet semmit. Hiába tinik a szereplők, mégis elképzelhetők azok amiket végigcsinálnak, még a kiképzéses jelenetek sem túlírtak, hiszem ezek a gyerekek már annyi mindenen keresztülmentek, hogy inkább azt nehéz elképzeli, hogy megmaradt az épeszűk.

Nem tudok kukacoskodni a regénnyel, persze nem is akarok. Számomra a letehetetlen kategóriába tartozott, és a kissé butácska szerelmi szálat is megbocsátom, mert összességében ez a történet jó, nagyon jó.

Ahogy már az ilyen könyvekkel lenni szokott, ebből is film készül/készült. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem nézném meg. Tele lehet pakolni jó kis CGI-vel, aztán nagy szemekkel borzonghatunk. :D
10/10

Kiadó: Cartaphilus
Kiadás éve: 2014
Terjedelem: 466 oldal





2 megjegyzés :

Edelényi Kastélysziget (EZ+AZ)

Nincsenek megjegyzések
Nyáron a gyerkőccel, a barátnőjével és anyukámmal elmentünk a L'Huillier-Coburg Kastélyba, azaz az Edelényi Kastélyszigetre. Jó néhány évvel ezelőtt figyeltem fel a teljesen tönkrement kastélyra, ahogy a lepusztult állapotában is méltóságteljesen állt Edelény központjában. Sajnáltam teljes szívemből, hogy egy ilyen nagyszabású kastélyt hagyunk az enyészetnek.
Szerencsére 2014-re felújították, de én csak idén látogattam el.

A parkolóból egy hídon keresztül lépünk a kastélyszigetre, ahol úgy érezzük magunkat, mintha egy másik városba, világba kerültünk volna. Mintha nem Edelénybe lennénk, a fák eltakarják a házakat, csak a kastély és a kastélykert marad a szemünk előtt, na meg a Bódva folyó.

A fák mögül pedig kilátszik maga a kastély. Gyönyörű látvány szerintem!!!!
A kovácsoltvas kapu meseszép. Rengeteg levendula az első kertben valami illatorgiát eredményez. Sajnos elég kevesen voltunk látogatók. De így családias lett az idegenvezetés. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni az idegenvezetőnkről. A két gyereket bevonta a 1,5 órás vezetésbe. Végig figyelt rájuk, és még egy kastély logójával ellátott lapot is adott a lányoknak.

Már utaltam a kastély hányatott sorsára, ezért sajnos a kastély berendezése enyhén szólva is hiányos. De ezt kihívásnak vették az üzemeltetők. Olyan bemutatást kreáltak, ami modern és feledteti a bútorok hiányát.
Egy kb. fél órás 3D-s kisfilmmel kezdődik az idegenvezetés, ahol megismerhetjük a festőt, aki a freskókat készítette, és kis Ferust, a leendő tulajdonost. Azt kell mondanom, hogy ez a kisfilm kellően beleivódik az emberbe, és erre a kisfilmre építik a múzeumvezetést. De milyen jól teszik! Jókat derültünk az elefántot ábrázoló freskón, úgy hogy már ismertük a keletkezés történetét. És kis Ferust is a szívünkbe zártuk, olyannyira, hogy a lányok sokat beszéltek még róla, és beléjük vésődött az is, hogy Ő volt a kastély tulajdonosa. 

Na és Ludmilla kitüntetése élő rádióközvetítéssel, az valami fenomenális! Persze ehhez hozzájárulnak a fények is. És ne felejtsem el Ferus Facebook oldalát sem, ahol életének jelentős pillanatait láthattam. 

Egyszóval nagyon tetszett, és örülök, hogy eljutottam ide is. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Tessék megállni itt is, amikor Aggtelek felé mentek. Nem fogtok csalódni!!!

Edelényi Kastélysziget honlapja: http://edelenyikastelysziget.hu/kezdolap





Nincsenek megjegyzések :

Julianne Donaldson: Edenbrooke

Nincsenek megjegyzések
Már párszor beleszaladtam néhány agyondicsért könyvbe ami csalódást okozott. Ezeknek a hatásra, már félve veszem a kezembe a következő felkapott regényt. Így jártam az Edenbrooke-kal is.

Már a könyv borítója is felkeltette az érdeklődésemet, hát még a fülszöveg!!! 
Marianne Daventry Bath-ban éli unalmas életét a nagymamájával. Nem volt ez mindig így, de amióta édesanyja meghalt, és édesapja Franciaországba utazott, az ikertestvére meg Londonba költözött,  teljesen egyedül maradt. Ráadásul még egy szépnek és fiatalnak sem nevezhető úriember udvarlását is el kell viselnie. Nem csoda, hogy az edenbrooke-i meghívásnak annyira örül. Hiszen ott végre újra láthatja a nővérét, és a nagymamája kérésének is eleget tud tenni, miszerint úrinő válik belőle. Az odaút alatt egy kisebb "baleset" éri Marianne-t, ami miatt az útszéli fogadóban találja magát, ahol egy igazán arrogáns úriemberrel találkozik. A családi nevét el nem áruló Philip először semmibe sem veszi a lányt, de később mindenben segít neki. Marianne kicsit ziláltan megérkezik végre Edenbrooke-ba, ahol a vidám, kicsit szétszórt, de jószívű leányzó hamar otthon érzi magát.

Hát kérem szépen, ez a regény teljesen levett a lábamról! Austen rajongóknak tényleg kötelező, mert ugyanolyan bájos könyvecske ez, mint ahogy Jane Austen könyvei is. Repdesett a szívem olvasás közben, miközben folyamatosan mosolyogtam. A cselekmény egyáltalán nem szirupos, pedig a romantikus történetek kötelezően használt elemei megtalálhatók benne. Marianne igazi színfolt, karaktere erősen jelen van a könyvben. Philip meg amolyan XIX. századi úriember, de most a XXI. században is elfogadnánk. :D
Kettőjük szópárbajai kellemesen megnevettetik az embert, szikrázik a levegő közöttük, amit a lapokon keresztül is jól lehet érezni. Igazából kettőjük kapcsolatára épül az egész sztori, de szerencsére sehol sem lesz lapos a történet. Sőt! Az olvasó végig sejti (tudja) mi lesz a könyv vége, ez mégsem rontja el az olvasás élményét. Elszomorított amikor kiléptem az edenbrooke-i világból, mert már megmondani sem tudom, mikor olvastam ennyire bájos regényt utoljára. Nálam ez csillagos ötös!!
10/10

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2015
Terjedelem: 318 oldal

Nincsenek megjegyzések :