Philippa Gregory: A királynő bolondja

6 megjegyzés

Hannah Verde egy zsidó lány, aki édesapjával menekülni kényszerül Spanyolországból az inkvizíció elől. Édesanyját a szeme előtt égették meg, és azóta Hannah attól retteg, hogy kiderül a valódi vallási hovatartozása. A lánynak van egy különleges képessége, a látás, azaz előre meglát különböző dolgokat. Ennek a képességnek köszönhetően Robert Dudley udvari bolondnak protezsálja be VI. Edward (VIII. Henrik fia) udvarába, ahol valójában kémkednie kell a Dudley háznak. Az élete egy csapára megváltozik, a politika útvesztőjében találja magát, és nagyobb veszélyben van, mint ezelőtt volt.

A regény elején azonnal a szívembe zártam Hannah Verde alakját, a szinte még gyerek lányt, aki örökös rettegésben él. Aki teljesen belehabarodik az ifjú Robert Dudley-ba, akiért bármit képes megcsinálni. A kezdeti szimpátia lassan elfogyott, amikor azt láttam, hogy Hannah-nak igazából nincs lelkiismeretfurdalása, és valójában fogalma sincs arról, hogy mi az a szeretet. Még az ifjú VI. Edward halála előtt Mária hercegnőhöz kerül, hogy figyelemmel kísérhesse a politikai ügyeit. Megismervén Máriát, Hannah tisztelni és szeretni kezdi VIII. Henrik gyalázatosan meghurcolt lányát. Mégis elárulja!!!!
Bár megbocsátanám a kezdeti árulását (fiatal lány, Máriát alig ismeri, szerelmes Dudley-ba, szörnyen bánja tettét), mégis amikor Mária már királynő, és Hannah a királynő bizalmasa, és őszintén szereti a királynőjét, akkor is háttérben Erzsébetnek, illetve Robert Dudley-nak dolgozik.

Innentől kezdve nekem kínszenvedés volt olvasni a regényt. Nem értettem, hogy az írónő hogy akar így szeretet kicsalni az olvasóktól a főhőse iránt. Mert Hannah valójában egy igazi áruló. Csak egy gazdája van, Robert Dudley, aki úgy mozgatja, mint egy bábot. A többi csak színjáték. Mert hogy lehetne Máriát és Erzsébetet ugyanannyira szeretni??? Hisz tűz és víz a két nő, tisztelni lehet őket, de hűségesnek lenni csak az egyiknek. Még akkor is megérteném Hannah-t, ha akkor árulná el a királynéját, amikor Angliában is felgyúlnak az inkvizíciós lángok. De nem. Még a kezdett kezdetén, amikor Mária szép, erős, okos, tiszta királynő volt, akkor hagyta cserben.

Philippa Gregory-től nekem csak A másik Boleyn-lány tetszett, és elkövettem azt a hibát, hogy megvettem a Boleyn örökséget is tőle, ami már közel sincs olyan jó, mint az előbb említett regénye. Szerencsére A királynő bolondját csak kölcsönkértem a barátnőmtől. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy így - mivel egy vasamba sem került - nehezen, de olvasható. Jobban szerettem volna, ha Mária hercegnő lenne a könyv főszereplője. Olyan ellentmondásos személy, számomra. Bár mit várjon az ember egy olyan nőtől, akit annyira megnyomorított a sors, pardon a saját apja. Ezért a Mária szálért olvastam tovább a regényt, mert Hannah-val ellentétben, én nem hagytam cserben a királynőmet! ;-)

6 megjegyzés :

Lisa See: Aranyhegyen

3 megjegyzés

1995-ben adta ki Lisa See ezt a memoárt, amiben apai családjának a felemelkedését írja le Amerikában. A szegény, de okos dédapja (Fong See) 1871-ben érkezett az Államokba, ahol kemény munkával sikerült a sok névtelen kínai tömegből kiemelkedni.

Jó volt olvasni a könyvet, mert egy új világot nyitott meg számomra. Amerika alig ismert (pardon, számomra alig ismert) oldaláról olvashattam. A totális kizsákmányolást, és a különböző faji törvényeket ismerhettem meg a demokrácia "nagy" országában. Fong See nemcsak okos, de szerencsés is, mert sikerül feleségül vennie egy fehér, amerikai lányt. Igaz nem az amerikai törvények szerint, de a felesége révén elfogadhatóvá válik a férfi a többi fehér számára.
Számomra nagyon érdekes volt, hogy a történetet az írónő kiegészítette különböző statisztikai adatokkal, amikből pl. megtudhatjuk, hogy mennyi kínai nő érkezett Amerikába, illetve érdekes kínai szokásokat is leír. Bár a házasságból 4 fiú és 1 lány születik, mégis a szülők nem maradnak együtt, a kulturális különbségek kiütköznek, és az eredmény a válás. A régiségkereskedésből meggazdagodott Fong See-nak nem okoz nehézséget a vagyon eloszlása, sőt egy nagyon fiatal kínai nő feleségül vétele sem. Így a See gyerekeknek "igazi" kínai féltestvéreik lesznek.
A gazdasági válság mindenkit megvisel, így a See családot is. Pénztelenség, rossz házasságok jellemzik őket. A két kultúra szélén egyensúlyoznak se nem kínaiak, se nem fehérek. Mégis a leánytestvér kivételével fehér lányokkal kötnek házasságot a fiúk. Talán pont a gyökértelenség okozza a problémát Lisa See nagyapjánál is. A gazdasági válság után nem találja a helyét, habár a családi vállalkozás újból fellendül. Az volt az álma, hogy a fia igazi kínai nőt vesz feleségül, de ehelyett Lisa apukája, Richard egy fehér lányt válasz. A házasság teljes csőd. Hamar elválnak, és a kis Lisa az édesanyjánál marad, csak látogatja az apját, illetve az apja szüleit. Ott ismerkedik meg a kínai szokásokkal és rokonokkal. Pont ez a család fogja később biztatni, hogy írja meg a család történetét.

Élveztem minden sorát a regénynek. Annyi új dolgot tanultam meg a kínaiakról. Lisa See nem szégyell semmit, leírja a családi perpatvarokat. Ha többet szeretnénk megtudni az írónőről, itt találhatunk róla információkat.

3 megjegyzés :