Emmi Itäranta: A teamesternő könyve (...Szösszenet)

2 megjegyzés
Igazából ez év januárjától teljesen rákattantam a sci-fi és a fantasy világára. Sajnos az utóbbi időben elhanyagoltam az egyébként számomra fontos műfajokat. Amikor megláttam A teamesternő könyve című könyvet éreztem, hogy nekem ez kell!! De azonnal!! Nem is csalódtam a megérzésemben! ;-)

Az írónő egy olyan világba repít bennünket, ahol a különböző háborúk miatt teljesen tönkretették a Földet. A legnagyobb kincs a víz lett, az emberek vízhiánnyal küszködnek, és rossz minőségű tengervízből nyert ivóvizet használnak az életbemaradásért.  
Ebbe a világba született Noria Kaitio, akinek az édesapja igazi teamester az utolsók közül. A lány valahol a mai Finnország területén él vidéken a Skandináv Unió markában, ahol igazi katonai diktatúra van, ahol halálos bűnnek számít az illegális vízhasználat.
Noira nagykorú válásával egyetemben az apja két örökséget bíz rá, a teamesterséget és egy titkos forrás rejtekhelyét. 
A fiatal lányt felőrli a súlyos titok, hiszen el kell döntenie, hogy megosztja-e a szomjazó falujával a vizet, és ezzel vállalja a lebukás veszélyét, vagy továbbra is titokba tartja a rejtekhelyet.
Döntését akaratlanul is befolyásolja gyermekkori barátnője, Sanja, akivel rendszeresen kijár a helyi szemétdombra, ahol a letűnt világ eszközeit próbálják újrahasznosítani. Egy ilyen portya során valami olyan tárgyra bukkannak, ami megváltoztathatja az egész világot.

Nehezen tudom szavakba önteni, hogy mit éreztem a regény olvasása során. Lassan, mint egy csermely folynak a szavak, elringatva az olvasót. Szinte éreztem a víz erejét, hiányát. Habár maga a világról, a múltról, hogy mi is történhetett a Földdel, az emberekkel, fájóan kevés információt kaptam, mégis nem zavaró. Hiszen a karakterek kárpótolták e hiányosságot, erőteljesen jelennek meg a lapokon. Fontos megemlítenem a teaszertartást is, amit olyan részletesen ír le Emmi Itäranta, hogy egyértelmű számomra mennyire szívén viseli ezt a szertartást. Laikusként öröm volt részt vennem ezekben a szertartásokban, mintha én is megtisztultam volna a szereplőkkel együtt. 
A cselekmény mint valami vízfolyás viszi az olvasót a végkifejlet felé, amit nem nehéz kitalálni, ha előtte elolvastuk a fülszöveget. A kevesebb néha több, mondanám, mert szerintem erősen spoilerezik a fülszöveg.
Emmi Itäranta első könyve A teamesternő könyve, ami egyben egy sorozat első része is. Remélem hamarosan olvashatom magyarul a folytatást.

A könyv borítója valami borzasztó, ahogy ezt már rajtam kívül rengetegen szóvá tették. Nem is értem, hogy honnan szerezték ezt a női fejet azokkal a karmokkal. Sehogy nem lehet összeegyeztetni a regénnyel. 
9/10
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2015
Terjedelem: 256 oldal

2 megjegyzés :