Jeff Vandermeer: Borne (...Szösszenet)

Nincsenek megjegyzések
Vandermeer számomra tabula rasa volt eddig. Igazából akkor kezdtem egy kicsit utánanézni, amikor az egyik molyos barátosném csendben megjegyezte, hogy neki nem igazán kellemes a viszonya az író műveivel. De ekkora már a kezemben volt a könyv. Ezek után nem csoda, hogy kicsit félve kezdtem el olvasni. A félelmem az első néhány oldalnál is megmaradt...mi van????? Repülő medve, szivárvány színű Borne, elpusztult város. Aztán elkezdett tetszeni.

"Rachel ​guberálásból él a jövő egy porig rombolt, névtelen városában. Az egyik nap egy furcsa teremtményt talál Mord, a gigantikus zsarnoki medve bundáján, aki egykoron a Vállalat nevű biotech cég folyosóin nevelkedett, majd a rajta végzett kísérletek után megnőtt, a kínzások eredményeként pedig megőrült és elszabadult. Azóta rettegésben tartja a várost, de ugyanakkor élelemmel is ellátja a bujkáló lakókat.
Rachel a teremtményt Borne-nak nevezi el, aki először semmire se hasonlít – egy kis zöld dudor csupán, ami akár a Vállalattól is eredhet. A Vállalatról pedig azt pletykálják, hogy habár jelentős károkat szenvedett el, de mindmáig létrehoz furcsa lényeket, és olyan távoli helyekre küldi őket, ahova még nem ért el a pusztulás.
Rachel és Borne között különösen szoros kapcsolat alakul ki, de ebben a világban minden kötelék csapda, és bármilyen gyengeség könnyen megölheti az embert. A lány hazaviszi a teremtményt a földalatti menedékébe, és a drogokkal kereskedő szeretőjét, Wicket is sikerül meggyőznie, hogy fogadják be a titokzatos jövevényt. De ebben a furcsa háromszögben mindenkinek titkai vannak, és amit Rachel a Vállalat épületének elfeledett mélységében talál, az mindent és mindenkit örökre megváltoztat."
Rachel emlékezéseiből lassan megismerhető a világ, illetve hogy miért lett ilyen. A szemem előtt az író látomása életre kelt, és a világ hiába kegyetlen, mégis Vandermeer szemein keresztül egyedivé, néha varázslatossá válik. A kulcsszó a varázslatos. Mert abban a lepusztult szemétben ami maradt a városból, mégis látványos helyzeteket tud teremteni. A könyv képi világa tökéletes, és bár a legégetőbb kérdésekre nem kaptam választ, magam is meglepődtem azon, hogy nem volt hiányérzetem. Talán azért is, mert ez a biotechel teletűzdelt világ nem annyira idegen tőlem, simán el tudom képzelni, hogy néhány évtized múlva már mi is használni fogjuk.
Borne és Rachel kapcsolatára épül a regény naplószerűen. Minden más másodlagos, Rachel érzelmei a "lény" iránt intenzívek, és éppen ezért cselekmények sorozata indul el, hogy megvédje kapcsolatukat. 
Érdekes és egyedi ez a könyv. Egyáltalán nem bántam meg az olvasását.
8/10
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2017
Terjedelem: 320 oldal
Fordította: Farkas Veronika


Nincsenek megjegyzések :

Robert Jackson Bennett: Pengék városa (Isteni városok 2.)

Nincsenek megjegyzések
A sorozat első kötetéről már írtam, nekem nagyon tetszett a felvázolt világ, így megvettem a második részt is. 

5 év telt el, és Shara Komayd-nak semmivel sem könnyebb, sőt, egyre nehezebb a helyzete. Kénytelen régi barátjától segítséget kérni a vúrtyavasztáni gondok miatt. Turjin Mulaghesh nem tud nemet mondani Shara-nak, elvállalja a feladatot, hogy kiderítse mi folyik a Pengék városába. Az öregedő tábornok hamarosan rituális gyilkosságok közt találja magát, és ha ez még nem lenne elég, az éjszakáit is megkeserítik a rémálmok. Ráadásul régi harcostársa lányával, Signe Harkvaldssonnal is meg kell találnia a hangot, mert eddig a lány csak az idegeire ment.  De az igazi nagy problémát az okozza, hogy Mulaghesh esküdni merne arra, hogy Vúrtyavasztán régi istennője vissza akar térni, a legyőzhetetlen harcosaival egyetemben.

Sikerült az írónak sokkal jobb regényt írni, mint a sorozat első része. Sokkal kidolgozottabbak a karakterek, és a kelő humor is megmaradt. Sokszor mosolyogtam Mulaghesh-en, ami kellett is, mert egyébként a cselekmény véres és komoly. A kitalált világ egyre érthetőbbé válik, a félkarú tábornok visszaemlékezései megmagyaráznak néhány dolgot. Ennek a nőnek hatalmas szíve van, és bár nem fiatal, nem szép, mégis szurkol az olvasó neki, és a könyv végére megszereti. A pörgős történet olvastatja magát, mire észbe kaptam már a végénél jártam. Ahogy az első résznél is, itt is egy csomó minden még függőbe maradt, hiszen sorozatról van szó, és én már várom a harmadik részt.
10/10
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2017
Terjedelem: 464 oldal
Fordította: Huszár András


Nincsenek megjegyzések :

Ian McDonald: Újhold (Luna 1.)

Nincsenek megjegyzések
Ian McDonaldtól eddig még semmit nem olvastam, de egy ideje a várólistámon csücsül. Az Újhold a Könyvhétre jelent meg, és engem egészen elcsábított a fülszövege, illetve a könyv borítója. Egy percig nem haboztam és azonnal megvettem e-bookban, amint lehetővé tették.

"A Holdon meg kell küzdened minden talpalatnyi helyért.
És Adriana Corta pontosan ezt tette.
A Hold legfiatalabb uralkodócsaládjának fejeként Adriana kicsavarta a Hold hélium-3 iparát a Mackenzie vállalat kezéből, és új státuszt vívott ki a családjának. Élete alkonyán azonban Adriana vállalatát számos ellenség támadja, akiket üstökösszerű felemelkedése során szerzett. A Corta család csak úgy maradhat fent, ha Adriana öt gyermeke megvédi az anyjuk birodalmát a támadóktól… és egymástól is."

Az első benyomásom a könyvről bármennyire is nevetségesen hangzik, olyan mint a Dallas némi koreai beütéssel. Még mielőtt bárki fintorogva elhúzza az orrát, ez nem azt jelenti, hogy olyan rossz is lenne. Sőt!
Szóval adott a jövőben a Corta család, akik a szerencséjüket a Holdon alapozták meg. A Corták az öt sárkányok egyike, azaz a Holdat öt nagyhatalmú család "irányítja", vagyis zabolátlanul használja a nyersanyagait. Ebben a regényben a Hold egy poros, kopár sziget az emberiségnek, ahol keményen megharcolnak az életért az itt élők. Mélyen a felszín alatt városok alakultak ki, ahol csak az öt család tagjai, illetve dolgozói tudnak igazán érvényesülni, mások állandóan az élet-halál között remeg. A négy elem (a víz, a tér, az adat és a levegő) számlálója állandóan pörög a szembe épített csib-en. A Holdon nincsenek törvények csak szerződések, és csak nemrég van viszonylagos nyugalom a két rivális klán között, a Corták és a Mackenzie családok között. Itt a család a fontos és az összetartás, már gyermekként ezt nevelik az emberekbe. Merev szabályok közt történik a nagy mamutvállalatok irányítása, ahol a családfők tejhatalmú urak, akik életről és halálról is dönthetnek. A Holdra nemrég érkezett embereket holdbéláknak hívják, és körülbelül két évük van arra, hogy eldöntsék maradnak vagy visszamennek a Földre. Két év után annyira megváltozik az emberek csontjai, hogy képtelenek lennének élni az anyabolygón. A Hold börtön, ahonnan nem lehet elszabadulni!
A regény elején a Corta családod ismerhettem meg, és közben rálátást kaptam a többi családról is. Néhányszor kapkodtam a fejem az ismeretlen szavak miatt, de szerencsére a könyv hátulján a szószedet segítséget adhat, igaz egy idő után ki lehet következtetni, hogy akkor most ez mit jelent. A Corta család mérföldkőhöz érkezett, igazi nagyágyúk lehetnek még az öt sárkány között is, csak a megfelelő lépéseket kell tenni. De senki sem gondolja, hogy a háttérben milyen hatalmi harcok folynak, és egy idő után az olvasó is csak sejti, hogy több van a sorok között, és valami történni fog. Ez a sejtés végigkísért az olvasás során, és a könyv végénél BUMMM... most már értem az összehasonlítást Martin papával. Ó Te Jó Ég! De szeretném a folytatást olvasni!!!
Néhány karakter érdekes volt számomra, bár igazán kedvencet nem avattam. Eléggé szabados az Újhold. A homofób férjemnek nem is tudom ajánlani, mert teljesen kikészülne a könyvtől.  De nekem így tetszett, az író még ezzel is jelképezte a Hold társadalmának sokszínűségét, a kultúrák keveredését, és nem utolsósorban a félelmet, amit a bezártság okoz és az a tudat, hogy bármikor meghalhat az ember.
Összegezve azt mondhatom, hogy McDonald sikeresen megvett magának. Egy igazán ütős regényt írt, ami játszódhatna bárhol, de a Hold egy olyan pluszt ad a cselekménynek, ami az író zsenialitását jelzi.
9/10
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2017
Terjedelem: 432 oldal
Fordította: Tamás Gábor

Nincsenek megjegyzések :