Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

Egy nagyon különleges könyvet olvashattam el. Már az első oldalakon magába szívott, nem engedett el, pedig a történetvezetés, a nyelvezet és az idegen kultúra miatt bizony bizony néha akadtak gondok az olvasásával.

A több idősíkban játszódó történet főszereplői az ikrek, Ráhel és Eszta, közülük is inkább a lány, aki több évig Amerikában dolgozik és testvérének hirtelen vissza-visszaszármaztatásával újból India földjére, családjának birtokára lép. Ezzel elindítva egy visszaemlékezést, hogy mi is történt abban a 2 hétben a múltban, ami gyökerestől megváltoztatta életüket.  

India lüktetve jelenik meg a könyv lapjain, és a gyerekek kitalált álomvilága is ehhez csatlakozik, hiszen Ráhel és Eszta néha hercegkisasszony és Elvis, és olyanok történnek velük, amit értelmezni sem tudnak, talán ezért menekülnek túl gyakran az elképzelt világukba. Hiszen ők nem tehetnek arról, hogy keresztény családba született az anyjuk, hogy anyjuk nagynénje élete egy csőd, hogy anyjuk menekülve a családi házból szerelmi házasságra lép, ami mint kiderül az minden, csak nem szerelmi, és később szégyenszemre hazamegy 2 gyerekkel. Konvenciók, kasztok, szabályok Indiája jelenik meg, ahol kegyetlenül eltaposnak minden fejlődést, büntetnek kicsinyességből és megszokásból. A gyerekek érzik, hogy valami nem kerek, de ott van Veluta, a kertész, a szerelő, az érinthetetlen, aki megsajnálja a két kis "árvát", és belép abba a titkos világba amit a gyerekek hoznak létre. 

De India nem felejt, nem is akar, megkövesedve a régi hagyományoktól nehezen lép ki a megszokások tengeréből. Visszafogja anyjukat, akivel néha még beszélni sem lehet, mert Ő is elrepül /elrepülne innét, oda, ahol szeretnék...és adott lesz két ember, két fiatal, akik nem is érhetnének egymáshoz, mégis szeretik egymást. A csúcspont Sophie Mól megjelenése a nagybátyjuk lánya, aki Angliából érkezik az anyjával az elvált apjához, akivel szembe esélye sincs a két gyereknek, hiszen Ő a tökéletes, ők meg csak a kevert vérűek. És elindul egy folyamat ami tragédiához vezet, ami nemcsak a Ráhel és Eszta, és anyjuk életét változtatja meg véglegesen, de tönkreteszi a családot is. 

Ez a történet nagyon jól megmutatja milyen kicsinyesek az emberek, mennyire bosszúállók, és milyen hataloméhesek. Egy korrajz Indiáról, a kasztrendszeréről, a kommunizmusról egyáltalán az ott élő emberekről. Brutális világ, ahol meg kell tanulni élni. Bár szerelmi történetet ír a fülszöveg, de számomra nem az volt, hanem első perctől egy tragédia. Fülledt érzékiséget is ígér, de itt csak lecsupaszított kéj van, undorítóan síkos.
Mindig megráznak az ilyen regények (főként indai), mert ezt a világot értem meg a legnehezebben, csak frusztráltnak érzem magam és dühösnek, mert nem tehetek semmit az elmaradottság ellen. Ilyen élményt nyújtott Az eltitkolt lány című regény is, habár a cselekmény teljesen másról szól, de itt is megjelenik India brutalitása. Érdemes azt is elolvasni.
9/10
Kiadó: Helikon
Kiadás éve: 2017
Terjedelem: 472 oldal
Fordította: Greskovits Endre

Megjegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerű bejegyzések