2018. március 25., vasárnap

Vegyes vágott...azaz gondolatok néhány könyvről (Joseph Boyden, Lucinda Riley, Naomi Novik)

Nem titok, hogy szeretem az indiános könyveket, amikkel először gyermekkoromban találkoztam. Még most is időről időre szükségem van, hogy belemerüljek a "vademberek" világába. 
Ez a könyv azért tetszett nekem, mert egy fiatal jezsuita szerzetes szemén keresztül bepillantást nyerhettem az indiánok életébe. Mivel váltott szemszögű a történet, a másik két főszereplő Hóesés, egy irokéz kislány, akit az ellenséges huron harcos, Madár örökbe fogad, miután kiirtották a családját. Érdekes ez a világ, vad és a mai ember számára brutális. Bár  más könyvekből megismerhettem az indián szokásokat, de a mai napig rá tudok csodálkozni, meg tudok lepődni. 
Az olvasó megismerheti a 17. századi indián falut, társadalmát, szokásait, na meg a vakbuzgó, de alapvetően emberséges Christophe jezsuita szerzetest. Két kultúra feszül egymásnak, és mi olvasók tudjuk, hogy melyik fog győzni.
Jó kis regény ez, amit érdemes elolvasni.

"A ​fiatal Christophe jezsuita szerzetes, Franciaországból érkezik az Újvilágba, hogy megtérítse a „vadakat”. Arra azonban nem számít, hogy a huronok és az irokézek nemzedékek óta tartó küzdelmének kellős közepébe csöppen. A sorozatosan véres összecsapásokkal tarkított ellentét még jobban elmérgesedik, amikor a nagy huron harcos, Madár egy rajtaütést követően magával hurcol egy irokéz kislányt, Hóesést, hogy örökbe fogadja és a sajátjaként nevelje fel. A korábban baltákkal és késekkel vívott háborúban megjelennek az európaiaktól kapott lőfegyverek is, ezért egyre inkább úgy tűnik, hogy az évszázadokon át meglévő kényes egyensúly felborul, és a harc addig nem ér véget, amíg az egyik nép teljesen el nem pusztítja a másikat. Christophe, Madár és Hóesés sorsa végzetesen összefonódik ebben a több mint egy évtizedet felölelő regényben, és sem ők, sem az olvasók nem sejthetik előre, mit tartogat számukra a sors…"

Lucinda Riley A hét nővér sorozatának második részéről van szó. Nekem az első rész kevésbé tetszett, de azért adtam még egy esélyt a sorozatnak. 
Ally D'Apliese egy érdekes nőszemély, kétségkívül sokkal erősebb személyiség, mint az első nővér, Maia. Talán ezért is tetszett jobban a második kötet. Ally nem hagyja, hogy mások irányítsák az életét, még akkor sem amikor tragédiák sorozata érik. A lány Norvégiába megy, hogy felkutassa az őseit, és hirtelen egy igazán érdekes történet kerekedik ebből a regényből. Elmondhatom, hogy ebben a könyvben nemcsak a múlt szál, hanem a jelen szál is izgalmas. Csak úgy faltam a lapokat, hogy megtudjam ki kivel volt és mikor. Edvard Grieg személye is megelevenedik a lapokon, na meg a gyönyörű Norvégia. És még a jelen szál is elvarázsolt!!! Szóval ez a második rész a bizodalmamat is visszahozta a sorozat folytatásához.

"A ​gyengeség pillanataiban találhatsz rá a legfőbb erősségedre
Ally D'Apliese épp egy viharosan induló szerelem kapujában áll, amikor a nevelőapja haláláról értesül. A nővéreivel a Genfi-tó partján magasodó, gyermekkori otthonukba gyűlnek össze, hogy megemlékezzenek szeretett apjukról, és meghallgassák a végrendeletét. A különc milliárdos, Pa Salt mindnyájuknak egy különleges tárgyat meg egy levelet hagyott örökül, és ennek segítségével, ha a lányok úgy döntenek, közelebb kerülhetnek valódi gyökereikhez. 
Allyt egyik tragédia a másikba sodorja, és a kétségbeesett fiatal nő nem lát más választást, mint maga mögött hagyni mindent: Norvégiába utazik, hogy felkutassa a vér szerinti családját. 
Mi vár rá a fenséges szépségű országban? Mire jut egy százötven évvel ezelőtti életrajz elolvasása után, amely egy énekesnőről, Edvard Grieg világhírű zeneszerző múzsájáról szól? És milyen, az eddigi életét a négy sarkából kifordító, váratlan felfedezések várnak még rá Bergen festői partjainál?"

Már nagyon régen szerettem volna elolvasni Naomi Novik-tól a Rengeteget. Egy igazi felnőtt mese került a kezembe. Teljesen elvarázsolt, és észre se vettem, hogy kiolvastam. Pedig maga a cselekmény egyszerű mint a faék, de az írónő mégis élettel tudta megtelíteni a szokványos szereplőket és környezetet. Agnyeska kezdetben csetlik botlik, de lassan megismeri magát és a mágiáját. Észre sem veszi és a fordulatok közepébe kerül. Alakját hamar megszerettem, ahogyan Sárkány alakját is. Az elején lassan hömpölyög a cselekmény, aztán begyorsul és az olvasó csak azt veszi észre, hogy vége a történetnek.


"Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.
Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.
Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad."

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...