2017. december 6., szerda

Alastair Reynolds: Lassú lövedék (GABO SFF Zsebkönyvek 1.)

A GABO SFF nagy fába vágta a fejszét, elindított egy zsebkönyvsorozatot. A kötetek 120x180 mm méretűek, és puhafedelesek. Sci-fi és fantasy történetek kerülnek ezekbe a kis könyvecskékbe.
Rögtön felkeltette az érdeklődésemet az első két kötet, hiszen ki ne szeretne viszonylag gyorsan befejezni egy könyvet, miközben rendesen megmozgatja az olvasó agytekervényeit. Persze a kisregényeknek meg van a hátulütőjük is, vajon elegendő információt tud közvetíteni, fel tudja kelteni az olvasó figyelmét, ki tud bontakozni a cselekmény?

Alastair Reynolds számomra eddig ismeretlen volt, bár a nevével már sokszor találkoztam, és azt is tudom, hogy elismert sci-fi írónak számít. Azt gondoltam itt az idő megismerni az írásait, ez a kisregény talán kezdésnek jó lesz.

Végre befejeződött egy olyan háború ami több száz világot és naprendszert érintett. Szkur, egy háborús veterán csak a családjához szeretne visszatérni, amikor elszakadt a csapatától, és egy öntörvényű, agresszív ellenséges csapatba botlik. A vezetőjük különösen kegyetlen, és lassú, kínokkal teli haldoklás vár a katonanőre, de a szerencse mégis Szkurnak kedvez, életbe marad, és egy szökkenőhajó fedélzetén tér magához. Csak van egy kis bökkenő, ez a hajó egy fegyencjárat, amiben a háború két oldalán lévő katonai söpredéket tárolták, és most felébredtek. Úgy tűnik ez a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy a hajó rendszere megsérült, valami nem stimmel, és amikor kiderül az igazság, csak sokkolni tudja Szkurt és kis csapatát. Ráadásul a hajón tartózkodik az az ember is, aki meg akarta ölni. Vajon sikerül életben maradnia?

A fülszöveg kellően felcsigázott, és az első oldalak csak úgy beszippantottak Szkur világába. Nagyon tetszett a narráció, még akkor is, amikor már a legelején rájön az olvasó arra, hogy egy visszaemlékezést olvasunk, azaz a főszereplő él és virul, és ha azt gondolnánk, hogy így nem érdekes, akkor fel kell hívnom mindenki figyelmét arra, hogy a könyv vége azért tartogat még meglepetéseket.
Egy 2017-es kisregényről van szó amiben nem lesz meglepő, hogy vallási témát dolgoz fel többek közt az író. A címben szereplő lassú lövedéknek a központi szerepe, az emberek identitásának megőrzése kellően izgalmas lehetne, de nekem sajnos nem volt. A cselekmény egyszerű, kikövetkezhető (a végét azért nem), pontosan ezért a figyelmemet nem tudta felkelteni. Valahogy kidolgozatlannak tűnik a világ, mintha egy kulcslyukon kandikálnék be, és csak egy szűk sáv látszódna belőle. 
Meg kell dicsérnem a borítót, nagyon jól illik a cselekményhez. Egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam ez a kisregényt. Bár vannak hibái, mégis kellemes élményt nyújtott.
7/10
Kiadó: GABO 
Kiadás éve: 2017
Terjedelem: 200 oldal
Fordította: Tamás Gábor

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...