Samantha Shannon: Csontszüret (Csontszüret I.)

Nincsenek megjegyzések
Nem most olvastam először ezt a regényt, de mivel nemrég jelent meg a folytatása, ezért újból felelevenítettem az emlékeimet.

Paige Mahoney 2059-ben Londonban él, ahol a Scion uralkodik. A világ "felébredt", az emberek között számos más képességekkel is rendelkező személy él, amit a Scion tűzzel és vassal megpróbál elfojtani. Paige is "más", Ő az álomjáró, akinek az aurája ugyanolyan különös, mint maga a lány.

"A szindikátusnak dolgoztam. Ha úgy vesszük, hacker voltam. Nem gondolatolvasó, inkább elmeradar, aki az éterre hangolódva fogta annak minden rezdülését. Olyasmit is érzékeltem, ami nem a közvetlen közelemben történt: rögtön tudtam, ha kint, az utcán végigsétált egy látó, és megéreztem, amikor Covent Gardenben gyülekezni kezdtek a lelkek. Amint rákapcsoltak a létfenntartó gépekre, a Seven Dials egy mérföldes körzetében bármit kiszagoltam az éterben. Ha bárkinek kedve támadt a I-4 szennyesében turkálni, Jaxon záros határidőn belül már ugrasztott is. Meggyőződése szerint ennél sokkal többre is képes lehettem volna, de Nick minden kísérletezést megtiltott. Fogalmunk sem volt, milyen következményei lennének rám nézve."

London utcáit kerületekre osztotta az alvilág, és Paige I-4-es cohorsban dolgozik Jaxon mímeslord jobbkezeként. De egy éjjel a lányt az őrök elkapják, és nemsokára egy büntetőtelepen találja magát, Oxford elveszett városában. Innentől kezdődik az igazi kaland.

Paige rádöbben arra, hogy Scion valójában micsoda, és kik azok akik rángatják a zsinórokat. Találkozik a rephaitákkal, akik kegyetlen úrként kínozzák a látókat, és állatoknak nézik az embereket. Minden embernek van egy rephaita gazdája, aki korlátlan hatalommal rendelkezik személye felett. A lány Arcturus nagymesterhez kerül, és ha túl akarja élni a borzalmakat, akkor meg kell keményednie, és meg kell vívnia a harcát. 

Így másodszorra olvasva is csak azt tudom mondani, hogy imádtam minden sorát. Samantha Shannon a viktoriánus Londont belehelyezte a modern korba, ami kellően megmozgatta az olvasó fantáziáját. Az enyémet mindenképp. ;-)
Paige az első oldalaktól kezdve erős egyéniség, csak néha megfeledkezik erről. Maga a háttértörténetet a lány visszaemlékezései/álmai alapján ismerhettem meg, és egy igazán izgalmas világ bontakozott ki a szemeim előtt. Rephaiták, emiták, látók és világtalanok élete úgy tűnik teljesen összefonódik. 
A cselekmény szinte Oxford telepén játszódik, elzárva a külvilágtól, megfosztva az emberi méltóságtól. Ebben a sivár környezetben szinte túlvilági fényben fürdik (és valóban) Arcturus, a másik főszereplő, aki titokzatos idegenként jelenik meg a színen. A könyv lapjain keresztül éreztem szúrós pillantását, láttam merev, érzelemmentes arcát. Micsoda Férfi!!!!
Arcturus és Paige kettőse egy perc nyugalmat sem hagy az olvasónak, egyik bajból a másikba kerülnek, és nem utolsósorban rendesen izzik körülöttük a levegő. 

Nehéz szavakba önteni, hogy miért is olyan jó ez a regény, talán a sokszínű, hierarchikus világ, és a jól megválasztott, kidolgozott karakterek miatt. Na meg persze az izgalmas cselekmény sem hátrány. Engem levett a lábamról.
10/10

Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2013
Terjedelem: 524 oldal

Nincsenek megjegyzések :