Philippa Gregory: A folyók asszonya

Nincsenek megjegyzések
Annyira hullámzó az írónő könyveinek a színvonala, hogy egy ideje csak akkor veszem meg az új regényeit, ha az ismerőseim közül valaki olvasta, és azt mondta róla hogy jó. Így volt most is. Na és arról sem felejtkezhetem meg, hogy épp a The Hollow Crown BBC mini sorozatot néztem, amikor rájöttem arra, hogy te jó ég!!! Az utolsó részben megszületett csecsemőhöz (VI. Henrik) szorosan kapcsolódik ez a regény. Ennyi elég is volt, azonnal meg is rendeltem.

Jacquetta alakja már a Fehér királynéban felkeltette az érdeklődésemet, mert szeretem az erős akaratú nőket. Már akkor hiányoltam a magyar megjelenést A folyók asszonyának.
A regénnyel 1430-ba repülünk vissza, amikor a fiatal Jacquetta találkozik Jeanne d'Arc-kal. Mély nyomot hagy benne az ifjú lány, hiszen Ő is "lát" dolgokat, és nem utolsósorban a férfi uralta világban önálló, okos fiatal nő szeretne lenni. Viszont a szűz kivégzése egy életre megtanítja Jacquettát arra, hogy komolyan oda kell figyelnie a viselkedésére, nehogy boszorkányként végezze. Szülei parancsára 17 évesen a jóval öregebb Bedford hercegéhez megy, aki valójában a lány látnoki tehetségét szeretné kamatozni. Egy csapásra Anglia első hölgyévé válik, aki valójában nem boldog, csak a férje pajzshordozója - Richard Woodville - érti meg a fiatalasszonyt. Hirtelen megözvegyülve lehetősége lesz az életében először dönteni, és Ő a szerelmet válassza. Hozzámegy feleségül a pajzshordozóhoz, vállalva akár a kiközösítést is az angol nemességtől. A sors szerencsekereke felfelé repíti az immár boldog ifjúasszonyt, és VI. Henrik feleségének lesz az udvarhölgye. Míg Anglia egyre jobban elszegényedik, és a népe boldogtalan, a Lancaster-i udvar továbbra is nem veszi komolyan a problémákat. Jacquetta váratlanul a politika színterén találja magát, és minden ügyességét, okosságát bevetve próbálja a családját felemelni.

Aki olvasott már az írónőtől valamit, most megnyugodhat, mert ez a regény tényleg a jobb művei közé tartozik. A főszereplővel ha azonosulni nem is tudtam, de megértettem az érzéseit. Engem megvett, mert szerettem azokat a nőket, akik egyéniségek tudtak lenni abban az időben.
A legnagyobb problémán a sorrenddel volt. Tudniillik 2009-ben jelent meg A fehér királynő, ahol Jacquetta lánya a főszereplő, és ez a regény pedig 2011-ben látta meg a napvilágot, most az eredeti megjelenésekről beszélek. Hatalmasat ütött volna, ha ez fordítva történik, és a Rózsák háborúja sorozat a történelmi időrendet követte volna.
A borító nekem tetszik, a hölgy a fedőlapon szinte lelép a papírról valóságossá téve Jacquetta alakját. A sorozatból nekem még hátra van A fehér hercegnő, talán hamarosan azt is elolvasom.
9/10
Kiadó: Libri Kiadó
Kiadás éve: 2013
Terjedelem: 568 oldal

Nincsenek megjegyzések :