Jo Baker: Longbourn árnyékában

2 megjegyzés
"Ha Elizabeth Bennet maga mosná az alsószoknyáit, gondolta Sarah, valószínűleg sokkal jobban vigyázna rájuk."

Ha Lobo nem ajánlotta volna ezt a könyvet, nem is került volna a kezembe. Valahogy kimaradt a látókörömből, pedig Jane Austen regényei és regényeinek folytatásai a szívemben előkelő helyet foglalnak el. Ezért volt az, hogy egy kicsit félve kezdtem olvasni a könyvet, mert féltem a csalódástól, hogy nem lesz méltó kiegészítés a Büszkeség és balítéletnek. Nem kellett volna félnem. 

Már az első sorok magával ragadtak, hiszen egy teljesen más szemszögből láthatjuk újra az ismert történetet. Sarah - a szolgálólány - szemével láthatjuk Longbourn falait, szobáit és a Bennet családot. Austen idilli környezetét felváltja a naturalisztikus ábrázolás. A háttérben folyó emberfeletti munka kerül előtérbe, ahol Sarah az egyszerű cseléd szó szerint kidolgozza a lelkét, ahogyan abban az időben élő összes szolgáló is. A kilátástalanság lengi körül a lányt, akinek semmi esélye változtatni az életén, sőt örülnie kéne, hogy egy ilyen jó helyre került árvaként, hiszen van ennivalója, ruhája és ágya is, amit a gyermekkorú szintén árva kis Pollyval oszt meg. 

A Bennet család a színfalak mögött él, élik a kényelmes életüket, és úgy tűnik, hogy az olvasó egy áttetsző leplen keresztül figyeli a lányok sorsát, mert ebben a történetben a főszereplő Sarah és a cselédség. Az írónő ügyesen felhasználja a Büszkeség és balítéletben található cselédséget, beépíti a történetben őket, így az olvasó egy ismeretlen világba repül, ahol mégis ismert személyekkel találkozik.
Sarah egyhangú életét megváltoztatja az új inas, akit a titokzatosság leng körül, és nem utolsó sorban egy fess fiatalember. A lány elkezd nyomozni az inas után, és az olvasó is izgatottan keresi a választ a titokra.

Nekem azért tetszett annyira ez a könyv, mert szinte lerántja a leplet a Bennet családról. A láthatatlanságba burkolt cselédek többet látnak mint ahogy gondolják. A Jane Austen féle jól nevelt személyek hús-vér emberré válnak, egyszerű halandók lesznek, akik ugyanúgy izzadnak mint a keményen dolgozó emberek. Persze néhány olvasónak ez szentségtörésnek tűnhet, de nekem  kifejezetten tetszett a régi főszereplők átalakulása.
Sarah személye hamar megszerethető, és néhány oldal után igazi sajnálatot éreztem a kis cseléd miatt. Az írónő által kitalált események remekül illeszkednek a Bennet családhoz, sőt, néha így válik teljessé az ismert történet. A könyv borítója tökéletes, ahogy ránéz az olvasó már elrepül az austeni világba, tényleg jó kézbe fogni és megszagolgatni.
Örülök, hogy a magánkönyvtáramba került ez a könyv, kellemesen kikapcsolódtam az olvasása közben, hiszen a kedvenc világomba és koromba vitt el. Austen rajongóknak kötelező elolvasni!!!
9/10
Kiadó: I.P.C.
Kiadás éve: 2013
Terjedelem: 408 oldal

2 megjegyzés :

Lobo írta...

De jó, hogy tetszett:) Nekem is odakerült a Karácsonyfa alá, már alig várom hogy nekiálljak.

amilgade írta...

Remélem neked is tetszeni fog! Bárcsak több ilyen mű születne!!