Philippa Gregory: A másik királynő

Nincsenek megjegyzések
Olvasóként nagyon sokszor elgondolkoztam azon, hogy milyen egy jó királynő? Ez a kérdés akkor válik még bonyolultabbá, amikor az Újkor hajnalán lesz valaki királynő, hiszen akkor még egy erős férfiuralom koráról beszélünk. Egyáltalán férfi nélkül tudott valaki uralkodni?

Stuart Mária alakja számos írót megihletett hányatott sorsa miatt. Mária születése után 1 évvel már skót királynő, majd a francia trónörökös menyasszonya lesz, és Franciaországba kerül II. Henrik udvarába, ahol a szép kis hercegnő mindenkit elbűvöl, főként a királyt. Reneszánsz nevelésben részesül, és 16 évesen hozzámegy Ferenchez. Uralkodásuk rövid és tragikus, hiszen a beteges Ferenc alig 17 hónapot uralkodhatott, majd meghalt. Máriát arra készítették föl, hogy Skócia és Franciaország királynéja lesz, ezzel szemben férje korai halála után Skóciába tér vissza, ahol nem fogadják kitörő örömmel a skót főurak. Az ifjú királynő hozzámegy Darnley urához, Stuart Henrikhez, de a házasság nem bizonyul szerencsésnek. A férfi hatalomvágya miatt felesége ellen fordul, majd a skót főurak Bothwell vezetésével megölik Darnley-t, és Mária nem vonja felelősségre a nemeseket. Ezzel a cselekedettel azt sugalta népének, hogy Ő maga is bűnös a gyilkosságban. Azt sem segít a helyzetén, hogy Bothwell elrabolja, majd házasságra kényszeríti a királynőt. A nép úgy gondolta, hogy a királynő így jutalmazta meg hűséges emberét. A lázadás a tetőpontra hág, a királynőt kényszerítik, hogy lemondjon kiskorú gyermeke, Jakab javára, majd később sikerül elszöknie országából, és 1568-ban Angliába menekül, hogy segítséget kérjen unokatestvérétől, I. Erzsébettől.

1568 őszén csatlakozunk be a történetbe az új Gregory regényben. Maga a cselekmény Angliában játszódik, három személy közvetíti gondolatait az olvasó felé.
George Talbot, Shrewsbery grófja az egyik szereplő, akinek a házába kerül Stuart Mária őrzésre.
Bess Talbot, a másik személy, akit inkább úgy ismernek hogy Bess of Hardwic, Ő George felesége, akinek sikerült az alacsony származása ellenére úgy férjhez menni, hogy a negyedik férje a főnemes Talbot lett. 
A harmadik szereplő természetesen maga Stuart Mária. 
Három ennyire különböző ember összezárása a regényekben fordul elő, de most a történelem fintorának tudható be, hogy valóban ők azok, akiknek együtt kell élniük.
George Talbot egy talpig becsületes nemesember, akinek az országa és a felkent törvényes uralkodója szent és sérthetetlen. Minden más eltörpül életében, csak a királynője szolgálása a fontos. Ezzel szemben Bess egy kisebb szamárlétrát jár végig, amíg eléri a mostani pozícióját. Sokat nélkülöző asszonyról van szó, aki jól megválogatta a férjeit, és üzleti érzékének na meg a kapcsolatainak köszönhetően maga is jókora vagyonra tett szert. Ő testesíti meg Erzsébet új Angliájának a minta polgárát. A kezdeti lelkesedés után hamar rájön a házaspár, hogy Mária vendégül látása milyen költséges, és politikailag veszélyes. Hiszen a vendégség köntösébe zárt skót királynő mindent megtesz azért, hogy kiszabaduljon. De Erzsébet fél kuzinjától, tanácsadója William Cecil veszi kézbe Stuart Mária sorsát, egyértelműen be akarja bizonyítani Mária bűnösségét férje halálában. Terve nem sikerül, mert Talbot az igazság bajnoka a koholt vádak alapján nem ítéli el a skót királynőt. Cecil nem adja fel, most már az a cél, hogy Máriát felségárulással kivégezhesse. Ezt a játszmát akaratlanul segíti maga Suart Mária, aki minden eszközzel azért harcol, hogy elnyerje a skót és Erzsébet halála után az angol trónt is. Szövevényes levelezést folytat a megmaradt hű embereivel, a katolikus hit visszaállítását is tervezi, így a pápa is mellé áll, sőt Spanyolország is segítséget ígér a rab királynőnek. A végkifejlet mindenkinek ismerős.

Ebben a regényben alig van párbeszéd, belső monológokat olvashatunk, amiből a szereplők érzésit, gondolatait ismerhetjük meg. Nekem kicsit szokatlan forma, így nem tudtam annyira beleélni magam a történetbe, és folyamatosan lassult a cselekmény is. Ráadásul nagyon sok ismétlés is van a gondolatokban, nemcsak Stuart Máriánál, aki legalább ezerszer elmondja, hogy Ő királynő, hanem a többi szereplőnél is. Engem ez nagyon zavart, nem érte el nálam azt amit az írónő akart. Ezzel nem nyomatékosított semmit, csak az őrületbe kergette az olvasóit az éppen csak csordogáló történettel egyetemben. Pedig a skót királynő ellentmondásos alakja érdekelt, mégis nem nyújtott igazi kikapcsolódást a könyv. 
Kezdetben ellenszenves volt számomra Bess alakja, de ahogy haladtam előre a regényben, úgy kedveltem meg egyre jobban. Az életrevalósága kivívta a megbecsülésemet, míg az igazság bajnokaként fellépő férje néha kifejezetten idegesített. Mária alakja ellentmondásos, egyrészt sajnálatra méltó, mert talán ha jobban ment volna másodszor férjhez, nem jutott volna el idáig. Másrészt elítéltem a gátlástalan viselkedése miatt.
Az írónőtől már megszokhattuk, hogy a regényeiben mindig valósághű korrajzot kapunk, most is így volt. Nagyszerűen megjelenik az Erzsébet-kori Anglia, az épületek és a ruházat. Mindig elvarázsol ha ebben a korban lehetek. A könyv borítója tökéletesen illik a korábban megjelent kötetekhez.
Bajban vagyok, mert szeretem az írónő regényeit. Viszont mindig van egy-egy olyan könyve amiben csalódok, és befejezem a művei vásárlását. Aztán megint olvasok tőle valami eszméletlen jót, és újból megszavazom a bizalmat neki, ismét rendelem a könyveit. Valószínűleg bennem van a hiba, de most ismét hanyagolni fogom a regényeit.
7/10
Kiadó: Cartaphilus
Kiadás éve: 2012
Terjedelem: 460 oldal

Nincsenek megjegyzések :