Passuth László: Lagúnák

10 megjegyzés
Szerintem Passuth László könyveit vagy szeretni, vagy nem szeretni lehet. Köztes érzelmek nem lehetnek, mert az író stílusa hamar eldönti, hogy az olvasó melyik tábort fogja erősíteni. 
Én 17 éves koromban találkoztam először a művével, és ahogy beleolvastam azonnal elvarázsolt. Ez az állapot azóta is tart! Nem tudok olyan könyvet a kezembe venni ami nem tetszene. Persze vannak igazán nagyon jók, és "csak" nagyon jók, de az biztos, hogy mi olvasók igényes regényt vehetünk a kezünkbe.

A Lagúnák már évek óta a könyvespolcomon "pihent". Egy Molyos kihívás miatt eljött az ideje ennek a könyvnek is. Az elején nehezen haladtam vele, bevallom egy ideje hanyagolom a kedvenc íróm regényeit. De néhány oldal után ismét ráéreztem az igazi szépirodalom ízére.

A 15-16. század fordulóján Velencében él a híres Cecilia, aki a ciprusi király törvénytelen lánya, a lagúnák városában pedig kurtizánként ismerik. A Signoria megbízásából különböző diplomáciai feladatokat is ellát, de leginkább a "puhatolózás" az, amivel megbízta a Serenissima. Az egyik fontos és kényes feladat elvégzése közben megismerkedik egy fiatal festővel. Cecilia életre kell, szerelmes lesz, miközben Velence lassan halódik, fontossága a nagyhatalmak sakktábláján egyre kevesebb. 

Passuth tökéletesen elénk hozza a középkori Velencét, a szavai muzsikálnak, és azt vesszük észre, hogy lassan elringat bennünket az író. Olyan finomsággal írja le a szerelmet amivel régen találkoztam, de azt is mondhatnám, hogy manapság nem divat elvonatkoztatva leírni ezt a gyönyörű érzelmet, vagy a hozzákapcsolódó testiséget. 

A szerelmi szálon túl kibontakozik a középkori Európa, ahol lázban égnek az országok a hihetetlen felfedezések miatt. Új szereplők jelennek meg, akik még nagyobb szeletet szeretnének kiszakítani az ismeretlen földrészekből. Velence megfáradt öregemberként állja a viharokat, képtelen megújulni. A bukás elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy mikor.

A könyv hangulata a történethez igazodva szomorú. Cecilia élete előttünk bontakozik ki, a fájdalmával együtt. Bevallom a regény végén könnyeztem, annyira megfogott a ciprusi lány élete. Nem lázadok fel a befejezés ellen, mert így kerek a történet, előrevetítve Velence sorsát is. Kedvenc szereplőm Cecilia, és a mord, kemény Morosini, akinek talán mégis van szíve. Örülök, hogy levettem ezt a könyvet a polcról, visszatérített az egy ideje háttérbe szorított kedvenc írómhoz.
9/10

10 megjegyzés :

hóvirág írta...

Hű, ez nagyon jól megírt ajánló lett, meghozta a kedvemet a könyvhöz! :) Még nem olvastam semmit az írótól, de megpróbálkoznék vele. Ez a könyv jó ötletnek tűnik kezdetnek. :)

szeee írta...

Köszi, hogy részt vettél a kihívásban!
Egyébként én is Passuthot olvasok most, a Lombard kastélyt. Elképesztő, hogy mennyivel nehezebb olvasni mint egy mai átlagos regényt, mégis teljesen magához láncol és elkábít a szövegével. Pedig ez pont egy olyan regénye, amiben történés nem sok van és mégis.

amilgade írta...

Hóvirág: Ha én most ismerkednék Passuth-tal akkor én az Esőisten siratja Mexikót, vagy a Hétszer vágott mezőt, vagy a Bíborbanszületett, vagy a Sasnak körme között című regényeivel próbálkoznék. Talán pörgősebbek, így jobban rá tudsz érezni az író stílusára.

amilgade írta...

Szeee: Én köszi, hogy részt vehettem! ;-) Olyan jó, hogy újra felfedezhetjük az író könyveit! Pár éve a blogok, és a Moly befolyásolják az ízlésemet, olvasási szokásaimat. Az első ami leszakadt tőlem a szépirodalom, sajnos. Ez a kihívás azért is jó, mert ismét visszatérített a kedvenc írómhoz! Most az Aranyködben fáznak az istenek című könyvét szeretném elolvasni.

szeee írta...

De ha úgy nézzük van ez a fura kettőssége a Molynak és a blogoknak is, hogy mindkét irányba elvihetnek, feltéve, hogy engedjük....
Én már annak örülök, ha a kihívásom miatt csak két emberrel több ember megismeri Passuthot :)

martinelli írta...

Én igazán örülök ennek a bejegyzésnek, mert a napokban elém került egy online antikvárium oldala, ahol rengeteg Passuth könyv van nagyon jó áron és utána akartam nézni az írónak. Hálás köszönet neked, szerintem akkor bevásárolok :) mert nagyon tetszett amit írtál.

amilgade írta...

Martinelli: Passuth könyveket érdemes venni. Pl. Esőisten siratja Mexikót, Fekete bársonyban, Bíborban született, Hétszer vágott mező, Megszólal a sírvilág
Amiket most felsoroltam mind mind nagyon jó regény.

martinelli írta...

Ma voltam az antikváriumban és sikerült beszerezni egyelőre a következőkert:
A mantuai herceg muzsikusa,
Lagunák,
Madrigál,
A harmadik udvarmester.
Ennyi volt.
Azt hiszem A lagunákkal kezdem majd.

amilgade írta...

Martinelli: A harmadik udvarmesterhez még szerezd be a Fekete bársonyban, és az Esőisten siratja Mexikót.

martinelli írta...

Lejegyeztem és mindenképp megpróbálom. Hálás köszönet az útbaigazításért.