Elizabeth Gaskell: Észak és Dél

Anglia 19. század. Margaret Hale nemrég költözött haza a londoni rokonoktól Helstonba, ahol édesapja lelkész. A fiatal lány nem sokáig élvezheti a vidéki életet, mert apja komoly lelki vívódás után elhagyja a papi pályát. Döntésével majdnem lehetetlen helyzetbe hozza kis családját. El kell hagyniuk a lelkészi házat, és északra költöznek, Miltonba. Megélhetésüket a családfő tanítói állása biztosítja, de komoly problémákkal néznek szembe. A déli angliai élet távolról sem ugyanolyan mint északon. Míg délen hagyománytisztelő, konzervatív, vidékies élet folyik, addig északon az ipar, a bűz, szenny, az igazi kapitalizmus keménnyé néha faragatlanná neveli az ember.

Margaret a két világ közé szorul, de minden erejével azon van, hogy megismerje, megértse az északi embereket. Apja magántanítványa, Mr. Thornton igazi kapitalista gyáros, aki a szegénységből küzdötte fel magát a gazdagok közé. Margaret első pillanattól fogva unszimpatikusnak, és modortalannak tartja a férfit. Ez nem riasztja el Mr. Thorntont, hogy beleszeressen a lányba.

Gaskell nagyon szemléletesen mutatja be az iparosodott északot. Kitűnő korrajzot kapunk. A regény központi eleme a sztrájk, a munkások. Margaret szemével bepillantást nyerünk a munkások és a gazdagok életébe. Ki-ki eldöntheti melyik oldalon áll. Mr. Thornton nekem szimpatikus szereplő, ellenben Margaret nem igazán tetszett. Pedig igazán erős, karakán leányzónak állította be az írónő. De nekem akkor is élettelen volt. Talán azért, mert a cselekmény viszonylag lassan folyik. Habár a sztrájk egy igazán jól megkomponált jelenet, ahol Margaret igazi szüfrazsettként viselkedik. Bátran szembenéz a könyörtelen tömeggel, de nekem ez sem volt elég ahhoz, hogy a szívembe lopja magát.
A szerelmi szál engem néha emlékeztetett a Büszkeség és balítélethez, de itt a végén az ifjú hölgy a megmentő.
A könyv hangulata szomorú, a lelki szemeim előtt láttam a sötét, piszkos északot. A tüdőm eltömítődött a porral. Együtt szenvedtem a szegény Miss Higgins-szel, akinek a története megvilágítja az igazi tragédiát. Nem tudom hol szerettem volna élni, északon vagy délen. Mert míg a délen a szegények éheznek és keményen dolgoznak a földeken, addig északon az egészségük megromlik a gyárakban, és akkor minek a több pénz.

A regény vége talán egy kicsit összecsapott. Margaret magánéletében bekövetkezett változás nekem túl "regényes". Az eddig hitelesen ábrázolt szereplők, és a hiteles korrajz szertefoszlik, és egy igazi romantikus leányregényben találtam magam.
Ettől eltekintve egy igazán kellemes regényről van szó, amit érdemes elolvasni!

8/10