Monaldi & Sorti: Imprimatur

Nincsenek megjegyzések

1683. szeptember 11.-ével kezdődik a történet, Donzelloban, a fogadóban meghal egy idős ember, és a halála miatt, mivel azt hiszik hogy pestisben halt meg, karanténba zárják a fogadó vendégeit. A fogadóban orvos is található, aki szentül esküdik, hogy az idős vendég nem pestisben halt meg, mégsem hisznek neki. A vesztegzár miatt Atto Melani (a Napkirály ügynöke) is a Donzelloba marad, aki nyomozni kezd a szolgafiú segítségével az öreg gyilkosa után. Maga a nyomozást, illetve a regény cselekményét a szolgafiú szemszögéből látjuk. A fiú számára Melani a mester, bölcs tanácsadó lesz, aki felvilágosítja a nagy politikáról, hatalomról. A napok nappalokra és éjszakákra tagolódnak, megismerhetjük a fogadó többi vendégét, és Róma alatt húzodó fölgalatti járatokat is.
Érdeklődve olvastam a korabeli orvoslást, bevallom néhol mosolyogva, és elszörnyülködve, mi mindent kibír az emberi szervezet. Szintén mosolyogva olvastam a fiú szakács tudományát is! :-)

Érdekes a regény kezdete. Egy idős püspök 2040-ben a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának Titkárságára küld egy csomagot, amelyben Rita és Francesco munkája található, amiben terhelő bizonyíték van XI. Ince pápáról, akit az egyház szentté akar avatni. Ezzel az írói húzással már azonnal felkeltette az olvasó figyelmét a szerzőpár, azt már tudjuk, hogy valami "szennyes" dolgot ismerhetünk meg a pápáról, na de mit is, és hogyan???!!!
Az olvasó hamar bele tudja élni magát a cselekménybe, és az elején bármennyire szeretné kideríteni a titkot, nem sikerül. Ezért tényleg a szolgafiúval együtt döbbenünk rá az igazságra. Mit meg nem tesznek az emberek a hatalomért és a pénzért!!!!!! Akárcsak manapság!!!

A regény végén a jegyzetek több oldalt foglalnak el a könyvből, amik alátámasztják a regény hitelességét. Bevallom én ezek után nem néztem, tehát fogalmam nincs, hogy mennyire igazak. Az igazság az, hogy nem is igazán érdekel. Egy kellemes olvasmány volt, sajnos az 1994-ben olvasott Eco regény A rózsa neve jutott állandóan róla az eszembe. Ez néhol nagyon zavart, de ez az én "hibám", mivel több mint 10 évvel ezelőtt olvastam az előbb említett regényt, ezért már nem emlékszem jól rá, talán azért villantak be folyamatosan képek belőle.

Bármennyire is jónak tartom az Imprimaturt, mégis sokat gondolkoztam azon, hogy megvegyem-e a második részt is, és ezzel elkötelezzem magam a sorozat mellett. Ma estéig törtem a fejem, végül mégis megrendeltem. A jövő hétem már olvashatom a második részt is.

Nincsenek megjegyzések :