Beke György: Csángó történet

Nincsenek megjegyzések

a Babits Kiadó jelentette meg a Korjellemző Magyar Próza című sorozatát, amit én meg is vettem, mivel nem igazán olvastam ezekről az évekről semmit. Eddig! Ahogy érkeztek a könyvek, úgy próbáltam elolvasni is. (Halkan megjegyzem, hogy már évek óta a polcon csücsül a sorozat.) Az eredmény lesújtó! Több mint a felét képtelen voltam elolvasni. Ezek után felhagytam a kisérletezéssel. Pár héttel ezelőtt (jobb híjján) elővettem ezt a könyvet ( ez egy régebbi post, amit most fejeztem be). A csángó szó fogott meg benne, és elkezdtem olvasni.

Romániában, Székelyföldön játszódik a történet, egy középkorú agrármérnök pár napját öleli fel a faluban. Egy férfi vívódását olvashatjuk végig a könyvben, hozott egy döntést, ellenáll a hatalomnak, és jövőhét hétfőn felel a tetteiért. Gyötrődése közepette folyamatosan visszaemlékezik az életére, így megismerhetjük, kiismerhetjük a főszereplőt.
Egy pici faluban él a főszereplő az orvos feleségével és a kisfiával. Becsökevényesedett emberek közt, ahol a kultúra a hétvégenkénti összejövetelekben (orvos, tanár, stb) valósul meg. Tényleg becsökevényesedett emberekkel van dolgunk??? Vagy csak a mérnök és a felesége érzi azt?? Egy falu, ahol létrejött a Téesz, ahová jönnek és mennek az agrármérnökök, miközben a rossz döntéseik miatt a falu népe szenved. A főszereplő sem akar rosszat a falunak, mégis amikor megérkezik, meghajol az elnöknőnek, elfogad, aláír egy olyan új létesítmény tervet, amiről tudja, hogy eleve megbukott ügy. Belülről rágja a dolog, és kicsinyes bosszút áll az elnöknőn, összezördül az emberekkel, sőt még a feleségével is. Mégsem lép, csak ideges, mindenkit hibáztat, olyan tipikus férfi (bocsánat a férfiaktól). Nem érti meg a feleségét sem, aki nem tudta feldolgozni kislánya halálát, aki menekülne erről a helyről , ami emlékezteti a szörnyűségre. Nem lát és nem hall. Majd erőt vesz magán, és ellenáll. De már késő! Az építkezés befejeződött, most a közművesítést megállítani felesleges. Érzi ezt Ő is, és az olvasó is. Én nem szeretem az ilyen tehetetlen férfiakat. Mert nekem a főszereplő az. Hiába lázad fel a végén. Ez csak egy kisfiús megnyilvánulás, ehhez Ő túl gyáva.

Szóval forrongtam olvasás közben, legszívesebben bekiabáltam volna a könyvbe, hogy ÉBRESZTŐ!!! Mit csinálsz!!!!!?????? Azért egyszer el lehet olvasni. ;-)

Nincsenek megjegyzések :