Jean Rhys: Széles Sargasso-tenger


 

Évek óta csücsül a várólistámon ez a könyv, szégyellem, de azért nem olvastam idáig, mert a könyves ismerőseim között nem keltett valami nagy lelkesedést. Az is nehezítette az olvasást, hogy az egyik kedvenc regényem a Jane Eyre, és Rochester személye mindig is tetszetős volt számomra. De a Húsvéti nagy otthon maradásban, belefért ez a regény is.

Jamaicán járunk az 1800-as évek közepén, ahol a harmincas években eltörölték a rabszolgaságot. A főszereplő Antoinette itt él egy elhagyatott ültetvényen, martinique-i édesanyjával, és nagybeteg öccsével. Apja második házasságából születettek, a férfi már nagyon idősen vette feleségül gyönyörű anyjukat. A hírhedt szoknyapecér, volt rabszolgatartó férfi halála után csak megvetés jut a családra, de pénz már nem. Az édesanya inkább a beteg kisfiával van, a lánya pedig vadócként járja az elhanyagolt ültetvényt, és kapja a felszabadított feketék megvetését, fehér svábbogárnak vagy fehér niggernek csúfolják. A kislány borzasztó egyedül érzi magát, nem érti, hogy miért utálják ennyire őket, és felvilágosítást sem tud kapni, hiszen az anyja teljesen magába fordul a bajok elől. Egyedül csak Christophine, a megmaradt szolgálók egyike, próbál törődni az elvadult lánnyal. Antoinette kóborlásai során feltárul előttünk Jamaica buja környezete, növényvilága, szinte megelevenednek  a könyv lapjain, olvasóként érezzük a buja és fűszeres sziget illatát. Más világ, szinte elképzelhetetlen, és ebben a miliőben él Antoinette a mindig fáradt anyjával, és a obeah mágiát használó Christophine-nel.
Egy nem is annyira váratlan tragédia után a lány kiszabadul az ültetvény elhanyagolt környezetéből, és úgy tűnik végre iskolázzák, és megfelelő irányba terelődik a sorsa. A kérdés persze az, hogy az elhanyagolt, babonákkal terhes gyermekkort maga mögött tudja-e hagyni. 
A válasz talán igen, ha nem az lett volna a férje, aki.

Rochester nincs is megnevezve, egyszerű és ijedt fiatalemberként van jelen. Aki azt sem tudja, hogy mit csinál, de azt tudja, hogy el kell vennie ezt a lányt, akiről nem tud semmit, és nem is érez semmit. Két világ találkozik egymással, a hideg és szabályokkal teli angol férfi, és a babonákkal, érzelmekkel terhes nő. Jó vége nem lehet...
Bevallom, ha Rochester alakjával ebben a könyvben találkozok először, nem lett volna az egyik kedvenc férfi karakterem. Félelmeit elfojtva a nőben keresi a problémát, ami nem nehéz, hiszen Antoinette "múltja" nem egyszerű. Berthának hívja a feleségét, utalva anyja (őt hívták így) őrültségére.

Számomra felkavaró ez a regény, kezdve azzal, hogy a szülő bűneit, tévedéseit ráruházzák a gyermekre. Alattomos pletyka keseríti meg a család életét, amiből nincs kiút. Másodszor a nő és a férfi kapcsolata, hiszen a lány őszintén, teljes szívéből szereti a férfit. De a kulturális különbségük nem elhanyagolható, és a férfi nem akarja megérteni Jamaicát és a feleségét. Először nem érez a nő iránt semmit, utána már csak mély gyűlöletet. Azt gondolom, hogy a nő léte mindig a kiszolgáltatottságát jelképezte, először a pénz, majd a szenvedély vágyát testesítette meg. Közös jövő ebből soha nem lehetett.
9/10
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2007
Terjedelem: 302 oldal
Fordította: Tandori Dezső


Megjegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerű bejegyzések