Szofija Andruhovics: Felix Austria
Egy igazi kincsre leltem, és ezt a Typotex Kiadónak köszönhetem, mert ők tették lehetővé számos e-könyvük ingyenes letöltését a koronavírus miatt. A fülszöveg keltette fel a figyelmemet, hiszen nekem az 1900-as évek hívószónak felelnek meg.
A történet 1900-ban játszódik az Osztrák-Magyar Monarchia keleti részében Galíciában. Sztefa, a cselédlány szemszögéből láthatjuk a cselekményt, amiben első perctől kezdve van valami különös. Sztefa egy tűzeset miatt - ahol meghalnak a szülei - még kislányként kerül a doktor házába, ahol együtt nő fel a doktor lányával Adelaval. Különös az is, hogy az orvos felesége is ugyanebben a tűzben veszíti el az életét. Így a két árva talán még jobban összenő. Sztefa segít a doktornak, és a lányának is, hiszen Adela olyan törékeny, és szép mint egy angyal, amíg a cselédlány csúnyácska, de erős. Olyannyira erős a kapocs a két nő között, hogy Sztefa még Adelat a nászútjára is elkíséri, mert ugyan ki tudná a legjobban gondját viselni szegénynek. Ki fogja kivinni az éjjeli edényt, vagy masszírozni?
Az orvos halálakor Sztefának intézet szavaival csak megerősíti a nőben, hogy mindenáron szolgálnia kell a lányát, vagy mégsem?
A cselédlány süt, főz, takarít, kiszolgálja úrnőjét miközben dohog, elégedetlenkedik, és érzelmileg zsarolja a munkaadóit. Sztefa szavait olvasva egy színes kavalkád jelenik meg a lapokon, ahol zsidók, magyarok, ukrának, lengyelek élnek egymás mellett, egymást elfogadva. Ez a boldog békeidő, és nekünk magyaroknak ismerős a hely és a helyzet, talán ezért is érezzük otthon magunkat, már az első laptól kezdve. Sztefa soha nem elégedett, és olvasóként először még együtt is érzünk vele, de lassacskán elveszítjük a hitünket a cselédlányban, és megkérdőjelezzük gondolatait, tetteit. A helyzetet még bonyolítja, hogy felbukkan Joszif atya, aki még orvoshallgatóként ismerte meg Sztefát, és talán még bele is szeretett, és ne felejtkezzünk el a kis Felixről sem, aki mint egy forgószél a felszínre hozza az ellentéteket.
Sztefa szemellenzőt hord, mindent úgy értelmez ahogy Ő akarja látni érezni, és ez tragédiához vezet. Persze ha a cselédlány életét megnézzük, a tettei akár értelmet is nyerhetnek, mert ugyan mentálisan milyen lehet az az ember, akinek a szülei tűzvészben meghalnak, és gyermekként kénye kedvére ki van szolgáltatva a doktornak és a lányának. Torz személyisége mindig igazolja gondolatait, lépéseit.
Nagyon sajnálnám ha nem olvastam volna el ezt a könyvet. Érdekes a történet na meg a világ is.
Kiadás éve: 2017
Terjedelem: 268 oldal
Fordította: Mihályi Zsuzsa
A cselédlány süt, főz, takarít, kiszolgálja úrnőjét miközben dohog, elégedetlenkedik, és érzelmileg zsarolja a munkaadóit. Sztefa szavait olvasva egy színes kavalkád jelenik meg a lapokon, ahol zsidók, magyarok, ukrának, lengyelek élnek egymás mellett, egymást elfogadva. Ez a boldog békeidő, és nekünk magyaroknak ismerős a hely és a helyzet, talán ezért is érezzük otthon magunkat, már az első laptól kezdve. Sztefa soha nem elégedett, és olvasóként először még együtt is érzünk vele, de lassacskán elveszítjük a hitünket a cselédlányban, és megkérdőjelezzük gondolatait, tetteit. A helyzetet még bonyolítja, hogy felbukkan Joszif atya, aki még orvoshallgatóként ismerte meg Sztefát, és talán még bele is szeretett, és ne felejtkezzünk el a kis Felixről sem, aki mint egy forgószél a felszínre hozza az ellentéteket.
Sztefa szemellenzőt hord, mindent úgy értelmez ahogy Ő akarja látni érezni, és ez tragédiához vezet. Persze ha a cselédlány életét megnézzük, a tettei akár értelmet is nyerhetnek, mert ugyan mentálisan milyen lehet az az ember, akinek a szülei tűzvészben meghalnak, és gyermekként kénye kedvére ki van szolgáltatva a doktornak és a lányának. Torz személyisége mindig igazolja gondolatait, lépéseit.
Nagyon sajnálnám ha nem olvastam volna el ezt a könyvet. Érdekes a történet na meg a világ is.
9/10
Kiadó: TypotexKiadás éve: 2017
Terjedelem: 268 oldal
Fordította: Mihályi Zsuzsa
Megjegyzések