Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért

Volt egy kolléganőm aki ösztöndíjat kapott egy finn egyetemre. Boldogan ment ki, de néhány hónap múlva haza kellett jönnie. Depressziós lett, mert alig látta a napot, és teljesen kikészítette a sötétség.

A Rekviem egy gyilkos asszonyért egy ismeretlen világba repíti olvasóját. A messzi Izlandon játszódik a cselekmény 1829-ben, amikor felkérik Thorvardur (Tóti) Jónsson segédlelkészt, hogy nyújtson lelki segítséget a gyilkos Agnes Magnúsdottir-nak. A vád a nő és két társa ellen gyilkosság. Agnest Kornsában helyezik el egy családnál a kivégzésig, és a fiatal segédlelkész megpróbálja a nőt felkészíteni a halálra. A befogadó család, és a vidék kis közössége felbolydul Agnes megérkezésekor. Különféle szóbeszédek járják Izland zord tájait, amik arról szólnak, hogy miként történt a kettős gyilkosság. Agnes, a harmincas éveiben járó gaz felbujtó, aki cselédként szolgált az áldozatnál, Natan  Ketilsson-nál, a heves vörös hajú Fridrik, aki még maga is kölyök, és Sigga a naív gyermeklány, akit csak sajnálni lehet. Natant és a nála ép megszálló Péturt brutálisan meggyilkolták, a házat felgyújtották, miközben megpróbálták megszerezni az áldozat pénzét. Nem csoda, hogy annyi szóbeszédet meghallva a befogadó család vegyes érzésekkel várja a nőt. 
Tóti segédlelkész mindent megpróbál, hogy lelki segítséget tudjon nyújtani, és lassan Agnes megnyílik. Az igazságra a könyv végére fény derül.

Eredeti levél. Forrás
Nem sok olyan könyvet olvastam ami Izlandon játszódik. Talán ezért is keltette fel a figyelmemet, meg persze az 1800-as évek mindig elcsábítanak. Gyönyörű tájleírást kaptam az írónőtől, először a nyári Izland, a határtalan legelőivel, majd később a téli Izland a kopár, fagyos, szeles földjeivel lopta be magát a szívembe. Azt hiszem el kell egyszer jutnom ebbe a csodálatos országba, ahol régen erős, dolgos, nők és férfiak éltek. Ezek az emberek a mindennapi betevőjük megteremtéséhez is rengeteget dolgoztak, és még az időjárás sem kímélte őket. A tél maga volt a pokol, amikor éhséggel, hideggel és az egyedülléttel is meg kellett küzdeniük. Ebbe a világba született Agnes, a fattyú, aki korán árva marad, és még gyerekként dobálják házról házra, családról családra. De Agnes túlélő, akinek gyors észjárása van, és még jól is dolgozik. Nem vágyik semmi másra csak szeretetre, és arra, hogy szerethessen. Kevés ennyire jól megírt főszereplővel találkoztam eddig, Agnes karaktere erős, megelevenedik a lapokon. 
A másik ilyen erős karakter a befogadó család anya alakja, Margrét. A beteg, megtört anya szikár, és komor alakja a történet végére megszelídül. 
Agnes apránként elmeséli életét, hol Tóti segédlelkésznek, hol Margrét-nak, vagy csak egyszerűen elmerül a saját emlékeibe. Az akkori humánusnak tartott bánásmód felőrli Agnes erejét, hiszen hogy lehet úgy élni, ha tudjuk mikor végeznek ki, és ez az időpont napról napra közeleg. 

A könyv utolsó lapjai emberpróbálóak. Az írónő nem szépít semmit, az olvasó pedig megpróbálja feldolgozni az olvasottakat. 
Gyönyörű, fájdalmas, komor drámát kaptam. Az érzelmeim túlcsordultak, és Agnes alakját nem fogom elfelejteni.
10/10
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2016
Terjedelem: 400 oldal
Fordította: Lengyel Tamás

Megjegyzések

Csenga üzenete…
Minap ezt a könyvet terveztem, hogy elkezdem, de végül egy kevésbé komor mellett döntöttem. Viszont a bejegyzésed alapján nem bántam meg, hogy megvettem, nagyon jól írtál róla!!
amilgade üzenete…
Köszönöm. Igaz hogy komor, de a táj és az emberek kárpótolják az olvasót. ;-)
Csenga üzenete…
Időközben elolvastam, hát teljesen kész vagyok a könyvtől, alig bírtam letenni, és persze én marharépa végig reménykedtem.
amilgade üzenete…
Én is;-) A fene se gondolta volna, hogy egy megtörtént esetet ilyen jól meg tud jeleníteni a könyvében.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerű bejegyzések