Sarah Lark: Az ezer forrás szigete

Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy Sarah Lark új könyvét már nagyon vártam. Persze az csalódást okozott, hogy nem A fehér felhő földjén című könyvének a folytatását adták ki, hanem az írónő egy újabb sorozatát. Halkan megjegyzem, az előbb említett sorozatot valamelyik kiadó felkarolhatná, habár tudom, hogy jogdíj körüli vita van körülötte. 

Ebben a regényben is egy tőlünk távoli világban játszódik a történet, Jamaicában. A főszereplő Nora beleszeret egy elszegényedett nemesi fiúba, Simonba. A lány egy dúsgazdag kereskedő lánya, akinek nem egy nincstelen férfit szeretnének férjéül látni, ezért nem támogatja az apja a kapcsolatot. Nora hajthatatlan, szerelmével arról álmodoznak, hogy talán Jamaica szigetén megtalálhatnák a szerencséjüket, és új életet kezdhetnének együtt. De Simon hirtelen halála mindent megváltoztat. Nora teljesen összetörik, és úgy tűnik nem tud a szeretett férfi emlékétől szabadulni. Egy vágy hajtja, hogy beteljesítse közös álmukat a földi paradicsomról, ezért hozzámegy a tőle jóval idősebb jamaicai cukornád-ültetvényeshez. A fiatal lánynak fogalma sincs milyen az élet a gyarmaton, és mit jelent a rabszolgaság. Férjével az oldalán egy idegen világba csöppen, és hamar rádöbben arra, hogy az udvarias férji álca mögött egy másik ember lakozik. 

Igazi romantikus regényt kapunk az írónőtől, megspékelve az egzotikus vidékkel és rabszolgatartással. Azért szeretem Lark könyveit, mert alaposan bemutatja a cselekményben szereplő vidéket, helyiségeket, vallásokat és nem utolsósorban az embereket. A romantikus szál mellett a rabszolgák vallása, hiedelem világa bontakozik ki előttünk, a fehérek felsőbbrendűségével és kegyetlenkedésivel együtt. Megismerhetjük a maroonok világát, akik szökött rabszolgák voltak és kisebb városokat hoztak létre. Jamaica történelmében fontos szerepet játszottak. Itt többet is lehet róluk olvasni.

Nora hihetetlen kalandokban vesz részt, néhányat túlzásnak éreztem, de összességében nem zavarók. Érdekes, de nincs kedvenc szereplőm a regényben. Norat első perctől kezdve felelőtlen leányzónak gondoltam, és hiába ért meg az alakja a történet végére, kedvencé nem tudott válni. Ettől függetlenül tényleg élveztem minden sorát a regénynek, hiszen egy olyan világba repített a 18. század elején, ami érdekes és nem mindennapi. A sorozatnak megjelent a második része is, a címe: A vörös mangrovefák

Ez a könyv is a kívánságlistámra került.

9/10

Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2013
Terjedelem: 688 oldal